Szeptember 25-e és október 20-a között valamennyi aktív fekvő, és hosszú ápolási idejű intézménynek részt kell majd vennie a vizsgálatban.
A nosocomialis infekciók kontrollja nélkül nem beszélhetünk betegbiztonságról, ezért az infekciókontroll szakma is várja azokat az EFOP-pályázatokat, amelyek segítségével fejleszthető a kórházi infekciókontroll - írta a medicalonline.hu.
A betegellátás fontos minőségi indikátora a nosocomiális infekciók (NI) száma, amelyet hatékony intézményi infekciókontroll (IC) stratégiával lehet befolyásolni – szögezte le a Magyar Kórházszövetség IC-blokkjában dr. Orosi Piroska, a Debreceni Egyetem Kórházhigiéne és Infekciókontroll Tanszékének vezetője, hozzátéve, az intézményi higiénés minimumfeltételek biztosítása nélkül nem működhet a kórházi ellátás. A menedzsmentek felelőssége, hogy a takarítás és fertőtlenítés eszközeiben ne legyen hiány, ennél azonban nagyobb problémát okozhat számukra, hogy biztosítsák a kórházhigiénés szakemberek utánpótlását. Különösen a megfelelő végzettséggel rendelkező orvosok hiányoznak a rendszerből, ugyanis az IC irányítását csak ők tudják elvégezni.
Az előadók szerint indokolt, hogy az Európai Bizottság az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) által javasolt Antibiotikum stewardship irányelvet valamennyi hazai szolgáltatónál bevezessék. Magyarországon az antibiotikum-felhasználás átlagos, azonban nem adekvát a humán orvoslásban – hangsúlyozta Orosi Piroska, aki szerint a guideline az optimális AB-használatot is támogatja.
A célzott AB-kezeléseket mikrobiológiai vizsgálatokkal lehet biztosítani, ebből azonban – az ECDC adatai szerint – meglehetősen keveset végeznek Magyarországon. A hemukultúra-incidencia 2014-ben is alacsony volt, ám 2015-ben romlott. További részletek a teljes cikkben