Hamarosan a kormány elé kerülhet a praxisalap létrehozásáról szóló koncepció.
A háziorvosok és az orvosi kamara is évek óta szorgalmazza, hogy létrejöjjön egy ilyen alap, amellyel kivásárolhatnák a nyugdíjba menő kollégákat. A háziorvosi körzetek értékét azonban több tényező is befolyásolja, az ott lakók száma, életkor szerinti összetétele, illetve, hogy kis településekből áll-e, de döntő még az önkormányzat hozzáállása is.
Míg a fővárosban akár több mint 10 millió forintot is kérnek egy körzet ellátási jogáért, addig a vidékiek sokszor eladhatatlannak bizonyulnak. A költségek is alacsonyabbak ott, ahol egy közösen fenntartott rendelőben az orvosok váltják egymást és egy asszisztenst alkalmaznak.
A vállalkozó háziorvosok havi kiadásaik fedezésére az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól átlagosan 7-800 ezer forintot kapnak, de ez az összeg - a körzet jellegzetességeiből adódóan - lehet jóval kevesebb, de több is. A vidéki praxisok épp ezért nem vonzzák a szakvizsgával rendelkező fiatal orvosokat, akik inkább külföldre mennek dolgozni. Az idősek pedig nyugdíj után is kénytelenek tovább praktizálni.
Heves megyében az orvosok átlagéletkora 53 év. Dr. Lukács Béla, Kerecsend-Demjén háziorvosa praxisában 2600 beteggel tart rendszeres kapcsolatot, akik között sok az idős, illetve halmozottan hátrányos helyzetű ember. A doktor már hét éve nyugdíjas, így ráférne a pihenés, azonban azt egyelőre nem tudja, hogy a tervezett praxisalap megoldást jelenthet-e a hozzá hasonló helyzetben lévő kollégái, illetve a betegek számára.
Tény, hogy háziorvosként több mint harminc éve gyógyítja a két faluban élőket, így nem közömbös számára, hogy kiépített praxisával mi lesz. Véleménye szerint az ezzel kapcsolatos elképzelések nagyon képlékenyek, épp ezért véleményt sem tud alkotni egyelőre a tervezetről. Annyit azért elmondott, hogy a maga részéről azt a megoldást pártolná, amely szerint a praxisokat az önkormányzatok vehetnék meg, s helyben dönthetnek el, hogy kivel és milyen feltételekkel kötnének szerződést.
- A nyugdíjasok most is kereshetnek maguk helyett fiatalabb orvost. Hogy van-e értéke a praxisnak, az viszont kérdéses. Egerben és a közvetlen szomszédságában lévő településeken igen, két faluval arrébb már nincs. Pont ezeken a településeken van orvoshiány. Kevés a központi finanszírozás az ilyen helyeken ahhoz, hogy megfelelően lehessen működtetni a praxist. A szakvizsgázott fiatal orvosok többségének nincsenek milliói egy vásárláshoz. Kérdés, hogy a tervezett alap hogyan működne, részletre szerintem nem érné meg megvásárolni a praxist, mert csak nagyon sokára térülne meg a befektetés. Segítséget talán az jelentene a nyugdíjas kollégáknak, ha az alap fix áron megvásárolhatná tőlük - véli dr. Stumpf György, Bélapátfalva fiatal háziorvosa.