• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nincs értelme fenntartani a humáncsúcstárcát

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint 2014 óta nincs átfogó koncepció a rendszer működésének fejlesztésére

Az egészségügy 2010 előtt is ezer sebből vérzett, de a mai helyzet több szempontból kedvezőtlenebb – mondta a Magyar Nemzetnek Sinkó Eszter. Az egészségügyi közgazdász szerint ha többet költünk az ágazatra, javul a helyzet, mert több jut az orvosok és a nővérek bérére, de az ellátórendszernek az a fajta szétesettsége, ami ma megfigyelhető, nem fog érdemben megváltozni.

Milyen a magyar emberek egészségi állapota?
– Nincs mivel dicsekedni. Az összes egészségügyi statisztika, nemzetközi összehasonlítás azt mutatja, hogy kedvezőtlen állapotok uralkodnak e területen. A születéskor várható élettartam az utóbbi évtizedekben elkezdett növekedni, aztán megtorpant 2015-ben, majd 2017-ben is. Hogy miért haltak meg váratlanul ilyen sokan ebben a két évben, az külön kutatási téma lehetne. Nem véletlen, hogy epidemiológusok egy csoportja vizsgálja egyebek mellett a Magyar Tudományos Akadémián is, vajon milyen okok vezettek a halálozások számának megugrásához. Azt lehet sejteni, hogy a 2015-ös nagyon meleg nyár, illetve 2015, valamint 2017 tavaszán az influenza miatt haltak meg sokan, de minden bizonnyal más komponensek is közrejátszhattak.

Képes-e ellátni az ilyen rossz egészségi állapotban lévő lakosságot a magyar egészségügyi rendszer?
- Az eredmények függvényében sommásan azt mondhatnánk, hogy kevéssé. A helyzet azért ennél pontosabb leírást igényel. Például az alapellátásban jól látható, hogy ahol stabilan van háziorvos, ott a korai halálozás kockázata kisebb; ahol viszont tartósan betöltetlen a praxis, ott ennek kockázata kétszeres. Óriási jelentősége van annak, hogy a háziorvosi rendszer mennyire áll szilárd alapokon. Az elsődleges orvoshoz jutás mellett a másik, kimagasló jelentőségű elem a mentőszolgálat, amely – úgy tűnik – egyre kevésbé képes időben ellátni a feladatait.

Ennek mi az oka?
– Nagyon sokan otthagyták a szervezetet a kedvezőtlen fizetések és munkakörülmények miatt. Korábban hosszú ideig nem költöttek elegendő pénzt a mentőautók cseréjére, az utóbbi időben ez jó irányba változott, jobbak lettek a körülmények is, de úgy tűnik, ez már nem tud elég motiváló erőt kifejteni. A mentőállomások sok helyen még mindig rettenetes állapotban vannak, néhol visszatérően nincs fűtés. A mentőknek nincs normális ruházatuk, csak akkor, ha vesznek maguknak. Most a kormány garanciát vállalt arra, hogy még az idén megfelelő ruházatot szerez be nekik. De miért kellett erre éveket várni? A mentők 15 percen belüli helyszínre érkezésének aránya romlik, jelenleg 70 százalék alatti. Amikor a mentésirányítás korszerűsítésének projektjét elindították, még 78 százalékon állt a mutató, és akkor azt mondták, hogy a projekt végére ennek 85 százalékra kell javulnia. Ezzel szemben még csökkent is.

A teljes interjú a Magyar Nemzetben olvasható.