A tesztek nem feltétlenül azt az antitestet vizsgálják, amit kéne; ráadásul nem csak az antitestek számítanak.
Több levelet is kaptunk arról, hogy olvasóink a koronavírus elleni oltás után szerették volna ellenőrizni, hogy működésbe lendült-e a vállukba fecskendezett oltóanyag, ezért gyorsteszttel keresték a szervezetükben az antitesteket. Nagy meglepetésükre azonban a teszt nem talált ellenanyagot, amiből arra következtettek, hogy a vakcina – jellemzően a kínai – nem is ér semmit a betegség ellen. Sok hasonló történet kering a közösségi médiában is. Valójában azonban a gyorstesztek egyáltalán nem alkalmasak a vakcinák minőségellenőrzésére, ezért nem is érdemes velük ilyen célból próbálkozni - írja a telex.hu.
A járvány bő egy éve alatt mindannyian többféle teszttel ismerkedhettünk meg. A jelenlegi fertőzés kimutatására szolgáló PCR-teszt és antigén gyorsteszt mellett használatos még egy harmadik típus, a szerológiai vagy antitestgyorsteszt is. Ahogy a nevéből is látszik, ez nem magának a vírusnak, hanem az ellene termelt ellenanyagoknak, azaz az antitesteknek a jelenlétét vizsgálja. Ebből kifolyólag alapvetően nem azt mutatja meg, hogy a letesztelt személy fertőzött-e, hanem hogy korábban az volt-e (bár lehet némi átfedés).
Míg tavaly tavasszal abból adódott gyakori félreértés, hogy sokan antitestgyorsteszttel akarták ellenőrizni, hogy fertőzöttek-e, most többen arról próbálnak meggyőződni a segítségével, hogy az oltás, amelyet megkaptak, megfelelően működik-e. Elvégre mindenhol arról lehet hallani, hogy a vakcinák beindítják az antitestek termelődését. De hiába hangzik logikusan a dolog, valójában nem ilyen egyszerű a helyzet. A gyorstesztek ugyanis nem alkalmasak a vakcinák hatásának kimutatására, ezért aki erre próbálja használni őket, téves és veszélyes következtetésre juthat.
Gyorsteszttel lebuktatott kínai vakcina?
Több olvasónk is aggódva írt, hogy miután megkapta az oltást, elvégzett egy gyorstesztet, de az semmiféle antitestet nem mutatott ki a szervezetében. Olyan levelet is kaptunk, amely szerint aki Moderna-vakcinát kapott a családban, annál a gyorsteszt talált ellenanyagot, akinek viszont a kínai Sinopharm-vakcinát adták, annál semennyi antitest nem termelődött a teszt szerint. A levélírók elsősorban a kínai vakcina működésképtelenségének bizonyítékát látták a jelenségben.
...
Antitestje és tesztje válogatja
Az a helyzet, hogy valóban nem minden beoltottnál lesz pozitív az antitesteket kimutató teszt, de ettől még minden bizonnyal védettek a betegség ellen. Ennek a látszólagos ellentmondásnak több magyarázata is lehet: a tesztek nem feltétlenül azt az antitestet vizsgálják, amit kéne; nem biztos, hogy elég jól; és amúgy sem csak az antitestek számítanak.
A kereskedelmi forgalomban kapható gyorstesztek nem feltétlenül ugyanolyan antitesteket keresnek, mint amilyeneknek a termelődését a vakcinák beindítják. Nemcsak a kínai vakcinákról van szó, egy amerikai beszámolóban például épp a Moderna vakcinájának a hatástalanságát állapította meg – szintén tévesen – egy csalódott beoltott, miután a gyorsteszt nem talált a vérében antitesteket. Mint kiderült, az illető olyan teszttípust választott, amely a koronavírus N-fehérjéje ellen termelődő antitesteket keres. A vakcina azonban az S-fehérje – azaz a tüskefehérje – elleni antitestek termelődését indítja be.
Az egyes gyorstesztek érzékenysége is eltérhet, és nem is minden gyorsteszt egyformán megbízható, adhatnak fals pozitív és fals negatív eredményeket is. Ráadásul az is bezavarhat, hogy ha valaki tudtán kívül már átesett korábban a fertőzésen, ezért nála egy olyan teszt is antitesteket mutat az oltás után, amely más beoltottnál nem – de nem a vakcina, hanem a korábbi fertőzés miatt.
További részletek a cikkben.