A liberalizmusnak nevezett szörnyedelem, amiben mindenkinek mindent szabad, de kötelessége semmi, nagyobb kárt okoz az európai társadalmakban, mint egy háború. Például a kötelező oltások be nem adása is ennek a folyamatnak az egyik következménye – mondta a Magyar Hírlapnak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, akit az oltásellenes mozgalmakról, az egészségügyibér-emelésről és az egyetemi kórházakról is kérdeztek.
– Mind az orvosok, mind az ápolók megkapták az egészségügyibér-emelési program első ütemét. Ilyen mértékű többletre évtizedek óta nem volt példa, mégis vannak vesztesei az intézkedésnek, egyes fiatal szakorvosok kevesebbet visznek haza, mint a pluszpénzek odaítélése előtt. A szaktárca válasza az volt, választhatnak, hogy a béremelést vagy az ösztöndíj további folyósítását kérik. Ezt jó megoldásnak tartja?
– Sokféle adatról lehetett hallani, azonban az érintettek pontos számát nem tudom. Ennek ellenére néhány tíznél nem lehetnek többen azok, akiket a béremelés igazán hátrányosan érintett. Ők azok a kollégák, akiknek a munkaköre nem eredményez semmilyen túlórát vagy pluszműszakot. E pillanatig egy olyan megoldásról tudtam – amely egyébként a legutolsó, államtitkársággal való egyeztetésen elhangzott –, hogy mivel egyedi esetekről van szó, ezért egyenként vizsgálják meg azokat, és felveszik a kapcsolatot a munkáltatókkal. Ha a kolléga oldalát nézzük, akinek a pénzéért küzdöttünk, akkor a bejelentett megoldás számszakilag rendben van. Ugyanakkor nem elhallgatható tény, aki úgy dönt, hogy mégis az ösztöndíját kéri, az magát hátrányos helyzetbe hozza, mivel a bérpótlék nem az alapbér része, vagyis a túlmunkadíjait nem az alapján fogják kiszámolni. Tehát ha innen nézzük, ez nem jó megoldás.
– Mi lenne az ideális?
– Az lett volna a megfelelő megoldás, ha az érintett szakorvosok arra az egy évre, amíg nem folyósítják az átfogó béremelés második ütemét, személyre szóló fizetésként a munkáltatótól egyénre lebontva megkapják a nekik ugyanúgy járó többletet, természetesen központi finanszírozásból.