• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nincs mindig halálvágy az öngyilkossági kísérletek mögött

Lapszemle 2019.05.21 Forrás: abcug.hu
Nincs mindig halálvágy az öngyilkossági kísérletek mögött

Nem öngyilkos szándékkal követték el a tettüket, mint inkább kilépési kísérletként egy elviselhetetlen helyzetből.

Budapesti és miskolci kórházak toxikológiai osztályán fekvő betegekkel készített interjúkat Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem kutatója. Olyan betegekkel, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja. Romák és nem-romák is voltak a megkérdezett páciensek között. Kiderült: előbbiek sokkal kevésbé halálvágyból, mint inkább egy elviselhetetlen élethelyzetből való kimenekülési próbálkozásként mérgezték meg magukat. És bár a romák között többen voltak a többedjére próbálkozók, mentális problémáikra valódi kezelést sokan még egyáltalán nem kaptak - ismertette a kutatást az abcúg cikke.

A 80-as évek eleje óta a fejlett világban, ezen belül Európában is folyamatosan csökken az elkövetett öngyilkosságok száma. Ez Magyarországon sincs másképp, de közben azért az Európai Unióban még mindig nálunk a negyedik legmagasabb a százezer lakosra jutó öngyilkosságok éves száma. (Lettországgal holtversenyben 19.) Ez 2016-ban összesen 1327 öngyilkosságot jelentett. Az öngyilkosságok társadalmi és pszichológiai magyarázatainak Magyarországon is kiterjedt szakirodalma van. Kevés kutatás foglalkozott eddig azonban a kisebbségek, közülük is a legnagyobb hazai kisebbség, a romák öngyilkossági magatartásával.

Az akasztás után az önmérgezés a második leggyakoribb módja az öngyilkosságnak Magyarországon. Mivel azonban az önmérgezés nem végzetes, ha időben érkezik a segítség, ezt választják azok is, akik nem feltétlenül meghalni szeretnének, hanem például kilépni valamilyen kilátástalan helyzetből, vagy felhívni magukra a környezetük figyelmét.

A roma és a nem-roma megkérdezettek között alapvető különbség mutatkozott már szociális és demográfiai szempontból is. Azok a roma páciensek, akik önmérgezés miatt kerültek a két kórház toxikológiai osztályaira, átlagosan fiatalabbak voltak, mint a nem-romák, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek és nagyobb arányban voltak munkanélküliek.

A másik különbség az öngyilkossági kísérlet körülményeire vonatkozik. A válaszaik alapján a roma páciensek szinte mindegyike hirtelen felindulásból követte el az önmérgezést, míg a nem-romák csaknem egyharmada előre megtervezte tettét. További részletek a teljes cikkben