• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nincs pénz a daganatok gyors diagnosztizálására

Lapszemle Forrás: hirtv.hu

Bár 2015 óta kötelező 2 hét alatt elvégezni a CT- vagy MR-vizsgálatot a daganatgyanús betegeknél, a várakozási idő ennél hosszabb.

Pedig erre az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vállalt garanciát. Az intézkedést még Zombor Gábor jelentette be. Azóta azonban az OEP megszűnt, és a volt egészségügyi államtitkár sincs már hivatalban - írja a hirtv.hu.

„Január elején-közepén jöttünk, és most kaptunk időpontot. Tehát magyarra lefordítva, körülbelül egy hónap" – mondta a Hír TV-nek egy vizsgálatra váró beteg.

Hiába kötelező a vizsgálatot két hét alatt elvégezni, a civilek szerint nincs elég pénz rá a közkórházakban. A magánklinikákon pedig a képalkotó vizsgálat ára 15- 20 ezer forinttól 250 ezerig terjedhet, ami a betegeknek – akiknek többsége nyugdíjas, vagy nyugdíj közelében van, megfizethetetlen.

„Van olyan rákcentrum, ahol bizony 3-4 hét is eltelik üresjárással. És itt az üresjárás a legizgalmasabb. Tehát amikor felismeri az orvos, hogy mondjuk kell egy sugárterápiát alkalmazni, de sugárterápiás gép mondjuk nincs. Akkor a betegnek el kell menni egy másik centrumba, keresni egy onkológust, vagy átutalja az egyik betegcentrum a másik betegcentrumhoz, és hát addig nagyon izgalmas. Magamból indulok ki. Eltelt 3 hét, nem történt velem semmi" – mesélte Kalotay Gábor, a Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.

„Én azt mondom, hogy hatszázmilliárd forinttal alsó hangon" – a Hír TV által megkérdezett egészségügyi közgazdász szerint ennyit kellene a magyar egészségügyre fordítani ahhoz, hogy elérjük a visegrádi országok átlagát. Ez hatalmas pénznek tűnik, de azt is látni kell, hogy csak tavaly év végén ennek a másfélszeresét, 907 milliárd forintot osztogatott szét a kormány.

„Egy fejlett ország az egészségügyre olyan 8-9 százalékát költi az európai ország a GDP-jének, Magyarországon ez 6 százalék, és a 6 százalékon belül is 4 százalék az állami költések aránya. Ez rendkívül alacsony! Tehát ezt másra lefordítva: minden ezer forintból, amit egészségügyre elköltünk, mi saját magunk, lakosok költünk 330 forintot zsebből, és csak 66 forintot költ az állam" – fejtett ki Rékassy Balázs.