Nincs pénzük a szakrendelőjük fenntartására

Az állami kiéheztetés meghozta az eredményét: a gödöllői önkormányzat is kénytelen átadni szakrendelője működtetését. Az erről szóló javaslatról április 3-án, azaz csütörtökön dönthet a városi képviselő-testület, s amennyiben jóváhagyják az előterjesztést, szeptembertől az állam mint tulajdonos működteti a Tormay Károly Egészségügyi Központot, írja a Népszava online. 

A szakrendelők államosítására már 2013 óta időről időre kísérletet tesz az Orbán-kormány. Legutóbb az Országgyűlés 2022 végén fogadta el az egészségügy átalakításáról szóló törvényt, amely lehetővé tette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) hivatala adatokat kérjen, hogy előkészíthesse a még nem állami fenntartású szakrendelők átvételét. A helyhatóságoknak 2023 március végéig kellett nyilatkozniuk arról, adják-e vagy sem a járóbeteg-ellátó intézményeiket az államnak. Az Országos Kórházi Főigazgatóság mintegy 133 helyhatóságtól várt választ.

A fővárosból szinte egyetlen kerületi önkormányzat sem kért az államosításból, a vidékiek közül is csak néhány nem zárkózott el mereven ettől, mert belátták, hogy nem képesek finanszírozni a fenntartást. Végül 2023 nyarán Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár egy szakmai konferencián be is jelentette: „Ha rajtam múlna, lenne államosítás, a kormány meg nem akarja, tudomásul vettem, hogy nem nyerhetek mindig.”

A központosítás ugyan kikerült az egészségpolitikai viták fősodrából, de a kormányzat több intézkedése is „ösztönözte” a helyhatóságokat a járóbeteg ellátó intézményeik átadására. Gödöllőn most úgy tűnik „elszakadt a cérna”.

„Nincs tovább, elértük a teljesítőképességünk határát, a város nem tud annyi pénzt biztosítani, amennyi a szakrendelő működtetéséhez kellene” – kommentálta lapunknak Gémesi György, Gödöllő polgármestere a döntést. Mint mondta, ha továbbra is ragaszkodnának a szakrendelőjükhöz, a kötelező feladatoktól kellene a pénzt elvenni. Hozzátette: az önkormányzat pénzügyi mozgástere az utóbbi években egyre szűkült: az állami támogatások reálértéke folyamatosan csökken, miközben már 1,3 milliárdnál többet vonnak el tőlük szolidaritási adóként, bevételeikből elvonták a gépkocsi- és az iparűzési adó egy részét, a közeljövőben a kincstári számla vezetés miatt a megtakarításaik kamatbevételeitől is elesnek. Ezek az intézkedések évente nagyobb elvonást jelentenek, mint amennyi a városi szakrendelő többletfinanszírozási igénye lenne.

- A forráshiány mellett a másik nagy probléma, hogy nem tudjuk megoldani az orvoshiányt, és ahol még van is szakember, ott közülük többen elmúltak 80 évesek. Szükség lenne reumatológusra, urológusra, sebészre – mondta. Gémesi György úgy vélte: ha a város szakrendelőjét az állam egy kórházhoz integrálja, akkor valószínűleg küld szakembert is. Most egyes szakrendelések úgy tudnak működni, hogy az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházból jönnek a városba rendelni orvosok, az ő díjazásuk 30 százalékos többletkiadással jár. Csak az elmúlt tíz évben az önkormányzat 300 millió forint többlettámogatást adott az intézménynek, ennek felére az elmúlt két évben volt szükség.

További részletek a nepszava.hu cikkében.