Újracsillagozhatják a fürdőket, ezért továbbra is gőzerővel dübörög országszerte a fürdőfejlesztés.
Hamarosan hatályba léphet az a kormányrendelet, amely a magyarországi hotelekhez hasonlóan a fürdők vonatkozásában is bevezeti a nemzeti védjegyrendszert. A Magyar Fürdőszövetség által felállított fürdőminősítési rendszer jelentősen segítené a fürdők nemzetközi versenyképességét. Az egységes magyar fürdővédjegy elsődleges célja, hogy megkönnyítse a vendégek eligazodását a hazai fürdők között – írja a Világgazdaság – online.
Egytől öt csillagig terjed majd a skála, amit a piacon lévő egyre magasabb színvonalú szolgáltatások indokolnak. Kérdéses, hogy a hazánkban működő 385 termál-, gyógy-, strand- és élményfürdő közül hányan csatlakoznak majd az önkéntes rendszerhez. Az biztos, hogy nagy a hazai konkurencia, folyamatos a versengés a külföldi versenytársakkal is, ezért folyamatosak a különböző fürdőfejlesztések.
A magánbefektetők és a főváros megállapodásának köszönhetően például rendeződött a másfél éve üresen álló, nyolcmilliárd forintból felújított Rác Fürdő tulajdonosi helyzete. Az már biztos, hogy a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. nem lesz benne tulajdonos, de a nyitás után vízhasználati díjat szed majd az üzemeltetőtől. Az intézmény akár már idén ősszel megnyílhat a mellé épült új szállodával együtt.
Természetesen vidéken is egymást érik az uniós támogatással megvalósuló gyógyfürdőfejlesztések, melyektől a nagyobb és a kisebb települések is a kiugrást remélik. Átadták az 1,3 milliárd forintból megépült szekszárdi strand- és élményfürdőt, a nyolcmedencés létesítmény már fogadja vendégeket. A beruházást a 100 százalékos önkormányzati tulajdonú vízmű társaság saját forrásból finanszírozta. Számítások szerint 12-15 éven belül térülhet meg a beruházás.
Kétmilliárd forint értékű beruházás keretében négycsillagos gyógy- és wellness hotel, illetve barlangfürdő épül a Heves megyei Demjénben, a Gyógyvizek völgyében. Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőben kültéri élménymedence épült. A 235 millió forintos fejlesztéstől szintén a látogatók számának növekedést várják. A belföldi turisták Budapest után Hajdúszoboszlót, Hévizet, Zalakarost és Bükfürdőt részesítik előnyben, a külföldiek pedig leginkább Hévíz, Bükfürdő, Sárvár és Hajdúszoboszló fürdőit keresik.
A vendégéjszakák száma 2011-ben 5 millióra nőtt: ezek csak a wellness,- és gyógyszállodák adatai – ez derül ki a Magyar Turizmus Zrt. adataiból. Nagy előnye a magyar turizmusnak, hogy charterjáratokat indítanak közvetlenül Hévízre, és „háztól-házig" szállítást is igénybe vehetnek a turisták Németország száznegyven városából, Bükfürdő, Hévíz, Sárvár, Zalakaros megállóhelyekkel. A fürdők számára problémát jelent, hogy sok vendég, aki SZÉP-kártyájával szeretett volna fürdőjegyet venni, nem tudta, hogy ehhez a kártya rekreációs alszámlájára kellett volna pénzt kérnie a béren kívüli juttatását munkáltatójától.