Az interjú címe: Hazudunk magunknak, a betegeinknek, a politikusainknak, ők meg nekünk.
Minden egészségügyre költött forint veszteség, hát lehetőleg ne költsünk rá, de balhé se legyen – ez a kettősség jellemzi a hazai szemléletet, mondja Tótth Árpád, aki a zirci kórház főigazgatói székét hagyta hátra, hogy Norvégiában részt vegyen 11 helyi kórház és az északi régió teljes egészségügyi ellátásának szervezésében. Vele készített interjút a vs.hu.
Elemző tanácsadó abban az országban, ahol Európában a legtöbbet költik egészségügyre. Mit elemez?
Egészségügyi minőségindikátorokat, amelyek megmutatják, hogy az északi régió ellátása minőségben és/vagy hozzáférhetőségben hol marad el az országos átlagtól. Norvégiában országos szinten képeznek és figyelnek 47-féle indikátort. Ebben van olyan teljesen hétköznapi, mint a várakozási idő, meg olyan is, hogy például a daganatos betegek hány százaléka jut 20 napon belül kezelésre, illetve vizsgálatra, vagy hogy hány cukorbeteg veszíti el a lábát.
Ez nyilvános?
Ez olyan szinten nyilvános, hogy bárki hozzáférhet, sőt, kórházra lebontva megnézheti. Ez Norvégiában is új, 2-3 éve kezdték. Az elmúlt 20 évben nagyon komoly egészségügyi fejlesztéseket hajtottak végre, de már nem nagyon akarnak többet költeni a mostaninál.
Ami mennyi?
Közkiadásokra vetítve ötször annyi, mint Magyarországon.
Norvégiában az egészségügy prioritás, nem veszteségtermelő „muszáj ágazat", hanem olyan, ami hozzájárul a társadalom sikerességéhez. Amelyik társadalomban az emberek tovább maradnak egészségesek, ami nemcsak munkaképességet, hanem funkcióképességet is jelent, az sikeresebb lesz. Az a 72 éves is hasznot termel, aki az unokájának mesél a múltról. Aki vigyáz a legkisebbekre. És ebben nagyon nagy érték rejlik, ezt a norvégok felismerik, és ebbe invesztálnak.
A jelenleginél többet viszont már nem szívesen költenének, most már tudni akarják, hogy miért vannak mégis egyes szakterületeken hosszú várólisták, és egyáltalán, hogy a pénzükért milyen értéket kapnak.