Egy nyugdíjas minél régebb óta van nyugdíjban, annál szegényebbnek számít, annál jobban elszegényedik.
A huszonhét európai uniós országból a magyar nyugdíjak átlagos vásárlóértéke csak a huszonnegyedik helyre volt jó, ezzel pedig már csak Horvátország, Bulgária és Románia áll mögöttünk – bár utóbbi inkább mellettünk – a statisztikákon. Nem csoda, hogy több mint 900 ezer nyugdíjas élhet a létminimum alatt, írja az Index.
Még annak ellenére is a lista végén kullog Magyarország, hogy rajtunk kívül az EU tagállamaiban a nyugdíjakat egészségbiztosítási járulék és adók is terhelik, nálunk pedig nettó összegekről beszélünk. 2004-ben még Lengyelországgal és Szlovákiával volt egyenértékű a magyar nyugdíj, míg a románnál háromszor többet ért. 2020-ra a lengyelek és a szlovákok is bőven lehagytak minket, a cseheket már szinte nem is látjuk, és Románia pedig ott liheg a nyakunkban.
A magyar nyugdíjrendszerben a nyugdíjasok helyzete nem lehet jobb, mint általában az ország gazdasági helyzete. Ha a GDP szempontjából Magyarország a 27 uniós tagállamból valahol a 21–22. helyen áll, akkor a nyugdíjhelyzet sem lehet jobb – mondta a Fókusznak Farkas András nyugdíjszakértő. 2004-ben az átlagnyugdíj 61 ezer forint volt, mára ez több mint 230 ezerre nőtt, viszont az infláció ennek a jó részét felzabálta, a maradék pedig épphogy a létminimumhoz elég – már ha elég. Megkérdezett nyugdíjasok szerint a 300–350 ezer már kielégítőbb szám lenne, „és akkor még nem szálltam el” – véli egyikük.
A medián még ennél is rosszabb számot mutat, hiszen az átlagot néhány nagyon magas nyugdíj felfelé húzza. A medián jelenleg Magyarországon 205 900 forint. Aki idén megy nyugdíjba, még szerencsés is, hiszen 14,2 százalékkal magasabb nyugdíjat kap az országos átlagkereset alapján.
A nyugdíjas minél régebb óta van nyugdíjban, annál szegényebbnek számít, annál jobban elszegényedik – nyilatkozta egy szakértő.