Nyugdíjasok kirúgása: nem alkotmánysértő, csak nevetséges

Kicsit összecsúszott, kinek kell választania a nyugdíja és a bére között a közszférában, és ki az, akit mindenképpen kirúgnak, mert nyugdíjas. A legrosszabbul a kormány irányítása alá tartozó intézményekben dolgozók járnak – olvasható a hvg.hu portálján.

A közszférában sok érintett csak most jött rá, hogy a jövőben tényleg nem kaphat egyszerre nyugdíjat és bért, ahogyan azt Matolcsy György tavaly októberben meg is üzente. Több intézmény az elmúlt napokban tájékoztatta nyugdíjas dolgozóit, hogy választaniuk kell a két juttatás közül, és ezt április 30-ig jelezniük kell a nyugdíjfolyósítónak. Még az egyetemi tanárok is kaptak ilyen levelet, amit az érintettek nagy meglepődéssel fogadtak. Az elmúlt időszak homályos információi alapján ugyanis sokan közülük tévesen azt hitték, az egyetemi tanárokat megkímélte a kormány a nyugdíj-bér dilemmától.

Az első változás: minden közszférában dolgozónak, akinek eddig egyszerre járt a két juttatás, választania kell, hogy nyugdíjat vagy bért kapjon. A szigorítás tavaly decemberben került bele a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénybe, és a december 22-én megjelent Magyar Közlönyben hirdették ki. Eszerint idén júliustól bevezetik a kétszeres juttatás tilalmát. A változtatás január elsején lépett hatályba, de az érintetteknek április 30-ig kell jelezniük döntésüket a nyugdíjfolyósítónak. Július elsejétől, ha valaki a munkát választotta, felfüggesztik a nyugdíja folyósítását, amíg dolgozik, ha pedig a nyugdíját, akkor nem dolgozhat tovább – emlékeztet a portál.

Az elsőtől nagyban különbözik a második fontos változás: a kormány gyakorlatilag arra utasította a hatásköre alá tartozó intézményeket, hogy rúgjanak ki mindenkit, aki elmúlt 62 éves (betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt), és rendelkeznek az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati idővel. Így ez gyakorlatilag tömeges leépítés a közsszférában. Ez nem vonatkozik a 40 szolgálati évvel nyugdíjba ment, nem nyugdíjaskorú nőkre, és azokra a közszférában dolgozókra sem, akik már kapnak nyugdíjat, de nem érték még el az öregségi nyugdíjkorhatárt (így nekik csak az első problémát, a bért vagy nyugdíjat dilemmát kell megoldaniuk). Ezt egy december 29-én megjelent, a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló kormányhatározatban hirdették ki.

Az egész kényszernyugdíjazás érinti a minisztériumokat, a minisztériumok alá tartozó intézményeket és háttérintézményeket, és a kormányhivatalokat. Így érinti a közoktatási intézményeket (amelyek éppen január elsejével kerültek át az államhoz), az egészségügyi intézmények jelentős részét (például a kórházakat, amely tavaly kerültek az államhoz). A kormányhatározat január 31-ig adott határidőt a tárcavezetőknek és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak, hogy intézkedjenek a nyugdíjkorú közalkalmazottak, illetve köztisztviselők munkaviszonyának megszüntetéséről.

Az egészségügyben, 6-7 ezerre tehető azoknak a száma, akiket érint a kényszernyugdíjazás. Ez egyes intézményeknél akár az ellátást is veszélyeztetheti, ennek ellenére egyedi mentességet kell kérni ezekre a dolgozókra is. Az egyedi mentességek elküldésére a legfrisebb értesülések szerint 15 napjuk van az érintetteknek a közoktatásban és az egészségügyben egyaránt – emeli ki a portál.

A teljes cikk itt olvasható