Megsokasodtak azok az esetek, amelyekkel korábban szakrendelésre tudtak menni a betegek.
Az elmúlt egy évről dr. Gallyas Györgyi, az egyik győri gyógyszertár vezetője beszélt a Kisalföldnek. Mint mondja, a gyógyszerészek azok, akik mindennap szemtől szemben állnak a betegekkel. Nekik kötelességük a betegek minden kérdésére válaszolniuk, s ezek nem csak a gyógyszerekre vagy azok mellékhatásaira vonatkoznak. A vírusról, a tesztekről, az oltásokról ugyanúgy tájékoztatniuk kell őket. Mivel ehhez nem kapnak semmilyen központi segítséget, ez többszörös terhet ró rájuk.
– Milyen kérdésekkel fordulnak önökhöz a betegek?
– Gyakorlatilag mindennel. Sok problémával fordulnak hozzánk, legyen az egy kiütés, fekélyes seb, és ehhez hasonlók. Megsokasodtak azok az esetek, amelyekkel korábban szakrendelésre tudtak menni a betegek, de jelenleg nem kapnak belátható időn belül időpontot. Emellett a vírushelyzettel kapcsolatban is számtalan kérdése van mindenkinek. Tőlünk kérnek tájékoztatást az oltásokkal, maszkokkal, tesztekkel kapcsolatban.
– Mégis, mintha önökről megfeledkeztek volna. Munkájukért nem kapnak tapsot, de az állam sem igazán ismeri el.
– Sajnos az kevésbé köztudott, hogy a gyógyszerészek is orvosi egyetemet végzett szakemberek. A szakmai felkészültségünk hasonló, mint az orvosoké. Ezért volt különösen fájó, amikor az ágazat szakminisztere a szakmánkat, munkánkat degradálva indokolta azt a kormányzati döntést, hogy a gyógyszerészeket és szakasszisztenseket lehúzták arról a listáról, amely alapján az egészségügyi dolgozók egyszeri bruttó 500 ezer forintos illetményt kaptak. Holott az 1997-es egészségügyi törvény is egészségügyi dolgozóként definiálja a gyógyszerészeket és szakasszisztenseket. Amikor terheket kell viselni, akkor vállalkozók vagyunk, amikor kötelezettségeket rónak ránk, akkor egészségügyi dolgozók.