Alig akad manapság olyan harmincéves, aki már családot alapított volna.
Miért élnek manapság sokan egyedül? A leggyakoribb magyarázatok szerint a megnövekedett az átlagéletkor, a megváltozott társadalmi attitűd sok országban ahhoz vezet, hogy a házassággal járó előnyök – pénzügyi biztonság, stabil kapcsolat, szexuális viszony – ma gyakran már a hitvesi hálószobán kívül is megtalálhatók, illetve a fiatalok szakmai lehetőségeik vagy tanulmányaik miatt később házasodnak meg – olvasható a Heves Megyei Hírlap – online oldalán.
A húszas éveikben járók élettervezéséből kitapintható a korosztálybeliek szülői háztól való függőségének, illetve függetlenedésének új dinamikája. Az elköltözés leginkább a házasság vagy az együttélés időpontjával esik egybe, és kevésbé kapcsolódik a tanulmányok befejezésének vagy a munkába állásnak a tervezett időpontjához.
Az 1960-as években még a legtöbb nő vonzónak találta azt a perspektívát, hogy férjhez menjen, önálló háztartást vezessen, gyermeket szüljön – ez volt az önmegvalósítás talán egyetlen lehetősége. Mára szinte teljesen átfordult az egyedülállóság fogalmának jelentése: ha egy harmincéves nő még egyedül él, úgy nevezik, karrierista szingli, míg korábban azt mondták, vénlány, aki nem kell senkinek. A nyugati szakirodalom a biztos egzisztenciával rendelkező, karriert építő, 25-35 éves fiatalokat sorolja a szinglik közé, akik egyszemélyes háztartásuk ellenére is figyelemre méltó fogyasztói réteget képviselnek – emeli ki a lap.
Magyarországon az utóbbi két évtizedben a szülőképes korú nők között közel 20 %-kal csökkent a házasok aránya: a harmincas korosztályban több a hajadon, mint a házas. Főleg huszonévesek körében pedig dinamikusan megemelkedett, több mint háromszorosára nétt az élettársi kapcsolatban élők aránya. Az összes pár 21 %-a mondható ilyennek.
A gyermeket vállaló nők életkorában következett be a leglátványosabb változás. Egyre kevesebben vállalják fiatalon az anyaságot. A korábban a legtermékenyebb életkorúnak számító 20-24 éves nők helyét a húszas éveik második felében, illetve a harmincas éveik elején járók vették át – húzza alá a lap, amely a cikk végén Pósán György pszichológus véleményét ismerteti, miszerint az emberek manapság elfelejtenek élni, mert mindig csak az élet kellékeit hajtják. Nagyon magasak az elvárások: mindent érjek el 35 éves koromig, ez a tökéletes karrierépítés lényege. Nem véletlen, hogy a legtöbb cégvezető 40 év körüli.
A nők más helyzetben vannak, nekik dönteni kell: karrier vagy család, és ez nagy terhet ró rájuk - húzta alá a pszichológus, hozzátéve azt is: és ott vannak a céltudatos szinglik. Építik az egzisztenciájukat, de egyszer minden nőben feléled az anyai ösztön, és felmerülnek a kérdések: mire vágyom? Van-e értelme gyerek nélkül az életemnek? Ki tudok-e teljesedni anyaként? – sorolta a kérdéseket Pósán György.