Oké, hogy tovább élünk, de meddig egészségesen?

Az európaiak egyre tovább élnek, de ez nem mindenkire egyformán vonatkozik – írja a WHO jelentése alapján a privatbankar.hu. Továbbra is magas az alkoholfogyasztás, a dohányzás, és egyes országok nagyon keveset fordítanak egészségügyre. Hány egészséges évünk maradhat?

Üdvözli a várható életkor növekedését, a korai halálozások csökkentését az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO friss 2018-as jelentése kapcsán, amelyet az éves konferenciára készítettek. Ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a dohányzás, az alkoholizmus, az elhízás, valamint az átoltottság alacsony szintje néhány országban fékezi ezt a folyamatot.

Egyes európai országok elsők a világon az “élettel való elégedettség” nevű mutató terén, de nagyok a különbségek. Átlagosan egy évvel nőtt a várható életkor az öt évvel korábbi állapothoz képest a kontinensen, de 11,5 év a különbség a legjobb és a legrosszabb helyzetben levő országok között.

A szervezet célja volt, hogy 2020-ig évente 1,5 százalékkal csökkentse négy fontosabb nem fertőző halálok előfordulását, ezt még túl is teljesítették. Ide tartoznak a szív– és érrendszeri betegségek, a rák, a cukorbetegség és egyes krónikus légúti megbetegedések. (Amelyek terén Magyarország nagyon rosszul áll, erről itt írtunk.)

Nehezen érthető, hogy miért több éves némelyik adatsoruk, és nincs minden országokra lebontva. Mindenesetre a legmagasabb a várható életkor Svájcban és Luxemburgban, 83 év a most születő gyermekeknél. Németország is jól áll a maga 81 évével, amit a Der Spiegel Online azzal magyaráz – a magas német alkoholfogyasztás ellenére –, hogy jó az egészségügyi ellátás náluk.

Magyarországon egyébként a KSH szerint 2017-ben a férfiaknál 72,40, a nőknél 78,99 év volt a születéskor várható élettartam. (A kettő számtani átlaga 75,7.) Öt évvel korábban, 2012-ben ez 71,45   és 78,38 év volt.