A népesség feltehetőleg felét érintő myofunkcionális zavarok kezelésére Magyarországon több terápiát is kifejlesztettek.
Bár egy neves brit fogorvosnak egyesületi tagságába került, hogy a közösségi oldalakra posztolta az arcforma megváltoztatására javasolt és az influenszerek által is felkapott nyelvgyakorlat-videóit, világszerte paradigmaváltás zajlik a népesség feltehetőleg felét érintő myofunkcionális zavarok kezelésében. Magyarországon több terápiát is kifejlesztettek - írta a hvg.hu.
A nyelvlökéses nyelés és az azt gyakran kísérő szájlégzés témájában Magyarországon a hetvenes években végeztek utoljára reprezentatív mintavétellel kutatást. Vassné dr. Kovács Emőke, a nemzetközi szinten is kiemelkedő magyar logopédia egyik úttörője amerikai tanulmányútja után kezdett foglalkozni a témával, és arra jutott, hogy itthon a népesség 38 százaléka érintett az úgynevezett myofunkcionális (azaz izomműködési) zavarokban.
„Ez az arány azóta csak romlott, mert egyre kevesebbet rágunk és mozgunk” – mondja Móricz Éva, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar logopédiai szakcsoportjának óraadója, a szeptembertől új névvel induló, de a hetvenes évek óta létező myofunkcionális zavarok tantárgy oktatója. A szakember egy diákjával szakdolgozat keretében vizsgálta az orális szokásokat és a táplálkozást, az ehhez kapcsolódó fogazati eltéréseket és nyelészavart. A nem reprezentatív mintavételben a 10 éves korcsoport 48 százaléka küzdött valamilyen diszfunkcióval.
A szüléskor adagolt túl nagy mennyiségű oxitocin, a szájüreg megfelelő fejlődését gátolni képes elhúzódó szoptatás (vagy éppen a szoptatás teljes hiánya), a cumizás és a tartós felső légúti megbetegedések mellett elsősorban a táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód tehetők felelőssé a myofunkcionális zavarokért. Részletek a teljes cikkben olvashatók