• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Oltásaggódás állhat a lesújtó januári születésszám mögött

Lapszemle 2022.03.16 Forrás: 24.hu
Oltásaggódás állhat a lesújtó januári születésszám mögött

Nálunk az idén januárban 20 százalékkal kevesebb újszülött jött a világra.

A Covid-járvány dacára Dániában és Norvégiában nőtt a várható élettartam, az észak-európai államokban pedig emelkedett a születésszám – különösen Izlandon és Finnországban. Érdemes ezt összevetni a magyar helyzettel: nálunk az idén januárban 20 százalékkal kevesebb újszülött jött a világra. De miért? - írja a 24.hu.

A termékenységi ráta azt fejezi ki, hogy egy szülőképes korú nő (a statisztikákban ez a 15 és 49 év közötti korosztály) átlagosan hány gyermeket hoz a világra. Az ideális a 2 körüli érték lenne, hiszen akkor reprodukálná magát egy társadalom természetes szaporodás révén, de a fejlett országok nagy részében ez a ráta messze ez alatt jár. Magyarországon az utolsó olyan év, amikor a kettes értéket elértük, 1979 volt.

Idehaza a női termékenység alacsony bázisról indult a 2010-es években, a második Orbán-kormány idején. Az ország történetében az eddigi legrosszabb termékenységi rátát is ekkor regisztrálták: 2011-ben 1,23-ra süllyedt e mutatónk, amely 2014-ben 1,41-re emelkedett, majd 2016 és 2019 között 1,49-en stagnált, 2020-ban pedig elérte az 1,56-ot.

2021-ben viszont már 1,59-re nőtt a termékenységi ráta – magyarázta a 24.hu-nak a Központi Statisztikai Hivatal adatait Tóth G. Csaba, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet kutatója. Rövid távon jelentősen csökkentette a gyerekvállalási kedvet a járvány kitörése, később azonban volt egy „visszapattanás”, így összességében folytatódott a termékenység növekedése – hívta fel a figyelmet.

2021 decemberében (7205) és 2022 januárjában (7342) viszont drasztikusan zuhant a született gyermekek száma Magyarországon, az utóbbi ráadásul minden idők legalacsonyabb hazai januári értéke volt. Az okot egyelőre tehát még csak sejteni lehet: ugyanis körülbelül kilenc hónappal korábban kezdődtek itthon a tömeges oltások. Márpedig ebben az időszakban a nők számára kevésbé volt javallott teherbe esni. Vagyis az oltások számának megugrása a születések számának visszaesését hozta – kilenchónapos eltolódással. Ennek következtében most januárban majdnem 20 százalékkal esett vissza a gyermekek születése a járvány előtti időszakhoz képest – elemezte az adatokat a KRTK munkatársa.

További részletek a cikkben,