Oltások: súlyos egyenlőtlenségek globális szinten

Miközben a Világbank által gazdag országokként számontartott országokban él a világ lakosságának 16 százaléka, az oltások 47 százalékát kapták meg, míg a szegény országokba mindössze 0,2 százalékuk került. Tizenkét ország még egyáltalán nem oltott: hét afrikai (Tanzánia, Madagaszkár, Burkina Faso, Csád, Burundi, Közép-afrikai Köztársaság, Eritrea), három óceániai (Vanuatu, Szamoa, Kiribati), egy ázsiai (Észak-Korea) és egy karibi (Haiti) - írta a mérce.hu.

Az Európai Unióban 128 millió adagot adtak be eddig, és a lakosság 21 százalékát sikerült beoltani, az átoltottság Máltán a legmagasabb, 47 százalék, utána Magyarország következik 37 százalékkal. Bár ehhez hozzátartozik, hogy nem feltétlenül azok jutnak oltáshoz, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

Magyaroszágon a nyolcvan éven felüliek 35 százaléka, a 70-79 év közöttieknek pedig 26 százaléka még nincs beoltva. Ezzel szemben Írországban a 80 év felettiek 89 százaléka kapott két oltást (99,8 százalékuk pedig egyet), Izlandon 98 százalékuk (98,8 százalékuk egy dózist), Spanyolországban 60 százalékuk, de Dániában, Portugáliában, Görögországban, Szlovéniában, Máltán, Olaszországban, Ausztriában, Csehországban, Norvégiában és Luxemburgban is jobban állnak az idősek beoltásával, mint Magyarországon. Emiatt is lehet, hogy a 34 ezres lakosságú Gibraltár után népességarányosan Magyarországon a legmagasabb a koronavírus miatti halálozás a világon - írta a lap.

A szegény országokba való vakcinaszállítást elsősorban az nehezíti meg, hogy a gazdag országok idejekorán lefoglalták a gyártókapacitások jelentős részét. A dolgot pedig tovább nehezíti, hogy számos fejlődő ország, valamint egészségügyi szervezet határozott kérése ellenére nem oldják fel a vakcinákat védő szabadalmakat, így a tulajdonosaikon kívül nem tudnak más gyártók úgynevezett generikus, vagyis szabadalom által nem védett gyógyszereket gyártani. Továbbiak a cikkben