• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Oltásterhelés és más fertőző betegségek kockázata

Lapszemle Forrás: medicalonline.hu

Sok szülő fél attól, hogy a kora gyermekkorban kapott sok oltás túlterheli a gyermek immunrendszerét.

Növeli-e az élet első 23 hónapjában kapott számos oltás annak a kockázatát, hogy a gyermek az azt követő 2 évben egyéb, az oltásokkal nem célba vett fertőzésben betegedjen meg? – a kérdésre a JAMA tanulmánya ad választ. Az Institute of Medicine (IoM) egy 2002-es tanulmánya több olyan, a biológia szabályai szerint lehetséges mechanizmust is azonosított, amelyek révén a vakcinákból származó többszörös antigén-expozíció az immunműködés zavarát eredményezheti, és növelheti az oltásokkal nem célba vett fertőzések kialakulásának kockázatát. A hipotézist aztán 1990 és 2001 között született dán gyermekek csoportján tesztelték: a 7 betegség ellen 5 oltásban részesült gyermekek körében nem találtak bizonyítékot azzal kapcsolatban, hogy a multiplex vakcináció növelné az oltások által nem célba vett fertőzések kockázatát – olvasható a medicalonline.hu portálján.

Glanz és munkatársai illesztett eset-kontroll vizsgálatukba 193 olyan gyermeket vontak be, akik 24 és 47 hónapos koruk között olyan fertőző betegségben szenvedtek, amelyek ellen nem véd a 0 és 23 hónapos kor között alkalmazott oltási rezsim (ezek a fertőzések alsó és felső légúti, valamint gasztrointesztinális infekciók, továbbá egyéb virális és bakteriális fertőzések voltak). A kontrollcsoportba olyan gyermekek kerültek (751 fő), akik 24 és 47 hónapos koruk között nem szenvedtek oltással nem kivédhető fertőző betegségben (a kontrollcsoport tagjait életkorban, nem és krónikus betegség-státusz, valamint egészségügyi ellátóhely szerint illesztették a vizsgálati csoport tagjaihoz). A kutatók ezt követően összehasonlították a két csoport 0 és 23 hónapos kor közötti becsült kumulatív antigén-expozícióját (az oltási rend szerint adandó egyes oltások antigénszámának összegét), és nem találtak szignifikáns különbséget.

Mint a vizsgálat mellett megjelent szerkesztőségi közlemény hangsúlyozza, sok szülő fél attól, hogy a kora gyermekkorban kapott sok oltás túlterheli a gyermek immunrendszerét, aki így fogékonyabb lesz más betegségekre, azonban az amerikai oltási rend következményeinek ezirányú vizsgálata nem támasztja alá, hogy jogos lenne ez a félelem.