Olyan nem lesz, hogy a nővér nem látja el a beteget

Levelet kap hétfőn Orbán Viktor. A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) és a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége (MOMSZ) 15 pontban fogalmazza meg követeléseit. Nem először: a két szervezet már január végén is közös levélben írta meg a miniszterelnöknek, milyen sürgős intézkedések szükségesek az egészségügyi dolgozók kereseti helyzetének javítása érdekében. Egy hónap alatt annyi történt, hogy előrehozták az egészségügyi dolgozok őszre tervezett fizetésemelését, így már február 20-án több pénz érkezett a számlájukra. De nem mindenkinek. Volt, aki mindössze két forinttal, volt, aki néhány százzal „gazdagodott" az emelés után, a Facebookon sokan arról panaszkodtak, hogy egy forintot sem kaptak - írja a 24.hu.

A februári helyzet a decemberben történtek megismétlődése, akkor is a közösségi médiában forogtak az egészségügyi dolgozók bérpapírjai arról, hogy az esedékes emelés a többségnél minimális összeget jelent, vagy egyáltalán nem is változott az összeg a bérpapíron.

A FESZ már korábban jelezte, hogy legalább 50 százalékos emelésre lenne szükség, sőt utána is rendszeres fizetésnövelés kell, hogy az egészségügyben dolgozók itthon maradjanak és normális körülmények között dolgozhassanak. Eddig két dolog tűnik biztosnak: március 24-ére tüntetést szerveznek, a FESZ és a MOMSZ február 21-én sztrájkbizottságot alapított.

A munkabeszüntetés nagyon ritka az egészségügyben, nem véletlenül. Olyan ugyanis nem fordulhat elő, hogy az orvos leteszi a szikét műtét közben, vagy az ápoló nem látja el a beteget, a mentőkocsi pedig nem indul el, ha riasztást kap. Az ellátásnak működnie kell, így a szervezőktől azt kérdezték, milyen nyomásgyakorló eszközök állnak a rendelkezésükre.

Kérdéseikre a márciusi demonstrációt szervező és a sztrájkot kilátásba helyező Független Egészségügyi Szakszervezet alelnöke válaszolt. Bencsik Andrásné hangsúlyozta, nem akarnak törvényeket áthágni, márpedig egy egészségügyi sztrájknak szigorú szabályai és feltételei vannak. Nem az fog történni, hogy bemegy a nővér és nem látja el a beteget. Lesz minimumellátás a sztrájk napján is az osztályokon – mondta az alelnök, ám hozzátette: azt mindenképpen el szeretnék érni, hogy az akciónak érezhető hatása legyen, és nyomást tudjanak gyakorolni. „Érződnie kell a sztrájk súlyának."

A sztrájkot úgy kell elképzelni, mintha egy hétvégi vagy egy ünnepi nap lenne. Például nem készítenék elő a vizsgálatra a beteget, és nem lesz, vagy csak jóval később zárójelentése, így később mehetne haza – sorolta azokat a gyakorlati lépéseket, amik komoly hatással lennének egy sztrájk idején az ellátásra. Leállhat az adminisztráció, a mosoda vagy az étkeztetés is.

A sztrájk menete az egészségügyben meglehetősen hosszú előkészítést igényel. Bencsik Andrásné azt mondta, nem céljuk, hogy mindenképpen sztrájk legyen, először a sztrájkbizottság levelet ír Orbán Viktornak. Hozzátette, bár az első, januári levelük hatására előre hozták a novemberre tervezett béremelést, „nem elég, amit kaptunk." Ezért küldik el újra a levelet a miniszterelnöknek, amiben pontosítják a bértáblát és a számokat. Ha a levél hatására nem lesz érdemi változás, akkor jön március 24-én a tüntetés, utána pedig a sztrájk – de nem feltétlenül, és semmiképpen sem azonnal.