OMSZ: indulhat a mentésirányítási fejlesztés

Jelentős mértékben korszerűsödhet az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) mentésirányítási és segélyhívási rendszere abból a 3,5 milliárd forintos forrásból, amely az Európai Unió és a magyar kormány együttműködésének keretében nyílhat meg - közölte az OMSZ-nél tett első államfői látogatáson a Schmitt Pál kíséretében lévő Nyitrai Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium info-kommunikációs államtitkára nem említette meg, hogy a 3,5 milliárd mellett további hatszázmillió forintot biztosít az EU egy „tükörprojektre" is.

A mentők informatikai korszerűsítésének kidolgozása Székely Tamás egészségügyi minisztersége idején kezdődött, és a Bajnai-kormány nyerte el az uniós támogatást, mely a beruházás költségét teljes egészében fedezi, ahhoz az államnak nem kell forrást rendelnie. A mentőknél tett ünnepi bejelentéssel egy időben írták alá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen a hivatalosan „Mentésirányítási rendszer fejlesztése", illetve a „Közép-magyarországi régió egészségügyi informatikájának fejlesztése" című projektek támogatási szerződéseit.

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program által támogatott fejlesztésre 3,5 milliárd forintot, míg a Közép-magyarországi régióban megvalósuló beruházásra 591 millió forintot fordíthat a mentőszolgálat. A két kiemelt program egyszerre valósul meg. Két év múlva olyan mentésirányítási rendszer működhet Magyarországon, amely megfelel a szigorú európai uniós normáknak is.

E fejlesztéssel hallgatólagosan elismerték azt, amit Szabó Máté ombudsman vizsgálata is megállapított: a 112-es egységes európai segélyhívó hazai alkalmazása a mai formájában nemhogy nem mozdítja elő, hanem esetenként kifejezetten megnehezíti a segítségnyújtás megszervezését.

Az ombudsman állásfoglalásában egyebek mellett az olvasható, hogy a mentőkhöz a nemzeti segélyszámon (104) közvetlenül érkező hívások esetében az „erőszakos hívószámmegjelenítés" következtében a hívó fél száma minden esetben megjelenik, szükség esetén a bejelentő visszahívható. A 112-es számon azonban a rendőrség jelentkezik, onnan kapcsolják a hívót a mentőkhöz.

A segélykérő leggyorsabban akkor jut az ellátáshoz, ha közvetlenül a 104-et hívja, mert így a szakszerű, gyors kikérdezés után, illetve bizonyos esetekben már a kikérdezés közben a legközelebbi mentőegység elindítható. A 112-re telefonálót viszont kétszer is kikérdezik, először a rendőr - mi, hol történt, bejelentő neve stb. -, majd átkapcsolja a mentésirányítókhoz, ahol elölről kezdődik az egész. Ez több perc késedelmet is okoz a segítségnyújtásban.

Bár már az Antall-kormány idején hozzáláttak egységes bevetésirányítási rendszer kifejlesztéséhez, és a különböző kormányok milliárdokat költöttek rá, mára bebizonyosodott, hogy amit kialakítottak, nem működik, korszerűtlen, a céloknak nem felel meg. A szoftvereket már akkor speciálisan a magyar igényekhez tervezték, mellyel Európa legmodernebb rendszere lehetett volna a hazai.

A kezdeti programban az is terv volt, hogy a 112-es központban együtt teljesítenek szolgálatot a különböző segélynyújtó szervezetek szakemberei, így teljesen összehangolt lehetne a bevetésirányítás. A mentésirányítás ugyanis összetett tevékenység. Életbevágó jelentőségű, hogy a szakemberek a legszélesebb körű információkra alapozva, valós időben tudják meghozni döntéseiket.

Az Országos Mentőszolgálat mentésirányítási rendszere azonban korszerűtlen maradt. Nem képes a legrövidebb időn belül, megfelelő színvonalon végrehajtani az irányítóközpontokban, a mentőállomásokon és a mentőegységeknél jelentkező feladatokat.

Elégtelen a mentésirányítási informatikai támogatása, ráadásul a mostani, papíralapú, eseti jellegű döntéseken alapuló mentésirányítási rendszer nem felel meg az uniós normáknak sem. A mostani projektben integrálják továbbá a földi és a légi mentés irányítását.

Digitális adatátviteli rendszereket vezetnek be, amelyek képesek online adatcserére a mentőkocsik és a mentésirányító központok és az egészségügyi szolgáltatók között. Lehetővé válik az akut betegek fogadását végző kórházak informatikai elérése is. Ezzel a mentőszolgálat lényegében saját számára megvalósítja azt a technológiát, melynek más szervekre is szükséges kiépítéséről már 1993-ban döntött a kormányzat.