Ön tudja, mi a teendő, amikor szirénázó autóval találkozik?

A közlekedési szakemberek és a segítségnyújtók tapasztalatai szerint tíz autósból mindössze három reagál megfelelően egy megkülönböztető jelzéseket használó jármű megjelenésekor, ez pedig időveszteséget jelent, amin emberéletek is múlhatnak. Az „Adj utat, ments életet!” közlekedésbiztonsági kampány három szakértője beszél a megfelelő reakciókról, a legnagyobb hibákról, amiket a közlekedés szereplői elkövetnek egy ilyen szituációban. Az is szóba került, miért van az, hogy egy mentő szándékosan lassan halad, miközben szirénázik, olvasható az Indexen. 

„Az egyik legrosszabb az, amikor észre sem vesszük azt, hogy egy olyan szituációba kerültünk, ahol el kell engednünk egy megkülönböztető jelzéseit használó járművet” – mondja Rusznák András közlekedésbiztonsági és igazságügyi szakértő. - „Éppen ezért nagyon fontos, hogy ne hallgassunk hangosan zenét, a figyelmünk a forgalmon legyen. Egy szirénázó autót többnyire már messziről ki lehet szúrni, így általában azért elég időnk van cselekedni akkor, ha időben észrevesszük”.

A másik helytelen reakció a leblokkolás és a pánik, amikor a közlekedés résztvevője nem tudja, hogy mit tegyen. Talán ez a legrosszabb, mert a bizonytalanság a vezetésen is látszik, és egy megkülönböztető jelzéseket használó jármű csak akkor haladhat tovább, ha biztos benne, hogy minden közlekedő megadja számára az elsőbbséget folytatja a szakértő. Szintén nagy hiba, amikor reagálunk ugyan, és a legjobb megoldást választjuk – elsőbbséget adunk –, viszont lassan tesszük mindezt:

„Ha a fél városon át kell mennie egy mentőautónak, és ha minden bizonytalan autósnál, minden kereszteződésben csak 10 másodpercet veszít, lehet, hogy három-öt perccel később fog odaérni. Ezért nagyon fontos, hogy nemcsak jól, hanem még gyorsan is reagáljunk.”

„A gépkocsivezetőink szerint, akik nap mint nap megkülönböztető jelzést használva közlekednek, tízből három ember reagál megfelelően, és alkalmaz megfelelő manővert a mentőautó haladásának segítésére” – erősíti meg a felmérés eredményeit Győrfi Pál mentőtiszt, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője. „Nagyon fontos az is, mennyi idő alatt reagálunk. Lehetséges, hogy valaki megtalálja a jó megoldást, de közben eltelik mondjuk fél perc, ez pedig a mentőautót akadályozza a gyors és a folyamatos haladásban. Mindkettő egyformán fontos.”

A folyamatos haladás pedig főleg akkor tényező, amikor már bent van a beteg a kocsiban. „Ilyenkor nem elsősorban a tempó számít, hanem inkább a folyamatos haladás, hogy ne tegyük ki a beteget azoknak a fizikai hatásoknak, amik egy-egy vészfékezésből, megállásból, újraindulásból és irányváltoztatásból adódnak” – folytatja Győrfi Pál. Sok autós csodálkozik azon, hogy a mentő szirénázik, mégis lassan halad. Vannak olyan betegségek és sérülések, ahol ezek a fizikai erőhatások rossz hatással vannak a beteg állapotára. A szóvivő példaként említi a koraszülött mentést, ahol a babákat inkubátorban szállítják.

Győrfi Pál szerint bizonyos értelemben javul a helyzet, és van szándék arra, hogy a mentőautót elengedjék. „Az emberek értik és érzik azt, hogy az, amit mi teszünk, értük is van, és sosem lehet tudni, hogy kiért siet a mentőautó. Még az is lehet, hogy az ő hozzátartozójáért.

További részletek az Indexen.