Öngyilkosság, családirtás: régi és új veszélyek

Irányelvet dolgoz ki a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány a média részére, amely megkönnyíti a sajtó munkatársainak azt, hogy miként kommunikálják az öngyilkosság tényét - tudatta az alapítvány elnöke. Oriold Károly a tegnapi sajtótájékoztatón közölte, naponta hat ember hal meg öngyilkosság következtében, és az elhunytak nagy része megmenthető lehetne - tudósít a Magyar Nemzet.

A statisztikai adatok szerint 2010-ben 2492 személy lett öngyilkos, míg 2009-ben 2461 lakos vetett véget életének. Hazánkban ugyan 1986 és 2008 között a pszichiátriai ellátás javulásával párhuzamosan több mint negyven százalékkal csökkent a befejezett öngyilkosságok száma, de a halálozási arány még így is rendkívül magas: az európai országok között a másodikak, a világon pedig az ötödikek vagyunk. A civil szervezet által készített akcióterv szerint a legnagyobb veszélyben a nem kezelt depressziós betegek vannak és azok, akik már próbálkoztak öngyilkossággal. Az öngyilkosságok áldozatai kétharmad részben férfiak.

Az akciótervben az öngyilkosság-megelőzés legfontosabb célcsoportjai a pszichiátriai ellátottakon kívül a 45 év feletti, elvált, alulképzett, gyakran alkoholista férfiak, de oda kell figyelni a 15-25 év közötti, rendezetlen családi körülmények között élő fiatalokra és a 70 évesnél idősebb, egyedül élő, gyakran testileg is beteg emberekre is.

Rimmer Zoltán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pszichiáterprofesszora rámutatott, az öngyilkosságok megelőzésében rendkívül nagy szerepük van a lelkielsősegély-vonalaknak. Mint mondta, az utóbbi huszonöt évben tapasztalt csökkenés is azzal magyarázható, hogy a betegek jelentős hányada segítséget kért. Hozzátette, számos tudományos vizsgálat szerint a depresszió és egyéb mentális betegségek eredményes kezelése több mint nyolcvan százalékkal csökkenti a befejezett öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek számát.

Kalmár Sándor pszichiáter felhívta a figyelmet arra, hogy 2009-ben huszonöt százalékkal nőtt a 25 év alatti fiatalok körében a halálozások száma, mint mondta, ez a középiskolás-kori depresszióval függ össze. Hangsúlyozta, az öngyilkosság visszaszorításához fontos az iskolai egészségre nevelés, az orvosok, a pedagógusok és a média szakembereinek a képzése is.

A tragédiák hatnak egymásra
A kiterjesztett öngyilkosság fogalma - amikor az elkövető úgy dönt, hogy egy vagy több hozzátartozóját is megöli, mielőtt végez magával - a tavalyi tényői tragédia után vált szélesebb körben ismertté - idézi fel az eseteket a Népszabadság. A Győr közeli településen egy 36 éves férfi megölte két kislányát és feleségét, aztán öngyilkos lett. Később kiderült, hogy a férfi másfél hónapja pszichiáter magánorvoshoz járt. Néhány évvel korábban, 2007-ben egy debreceni nő ölte meg két gyerekét, majd maga is öngyilkos lett. Búcsúüzenetében a nő családjuk szétszakadásával indokolta tettét, de arról is beszámolt, hogy anyagi problémáik vannak.

Facsarné Werner Mária kriminálpszichológus, igazságügyi szakértő szerint az ilyen tragédiák közös jellemzője, hogy az öngyilkossági szándékot, az öngyilkosságról szóló döntést később követi az elhatározás, hogy a családtagokkal is végezni fog az elkövető. Szerinte a gyerekek megölésében bizonyos esetekben szerepet játszhat a hátramaradt családtag iránti harag, bosszúvágy is.

- Az öngyilkosság alapvetően magányos dolog. Az utóbbi időben mégis világszerte terjedőben van egyrészt a csoportos elkövetés, amilyen a nemrég történt budaörsi tragédia volt, másrészt a kiterjesztett öngyilkosság, amilyen a bajai és a valkói eset – mondta Bilkei Pál kriminálpszichológus. Szerinte ennek többek között az az oka, hogy ezek a tragédiák hatnak egymásra. Kimutatható, hogy amikor valaki végrehajt egy sikeres bankrablást, egy hónapon belül megnő a bankrablási kísérletek száma.

Bilkei Pál szerint nem szabad elfelejtenünk, hogy még mindig a második legrosszabb öngyilkossági mutatóval rendelkező európai ország vagyunk, és az OPNI bezárása óta nincs megnyugtatóan rendezve a pszichiátriai betegek ellátása.

- A családirtások hátterében mindenképpen tudatbeszűkült állapot, nagyon komoly pszichés zavar áll - hangsúlyozza Nagy László Tibor kriminológus. Esetenként - mondja a kriminológus - a bosszú vezérli az elkövetőket: azokat a családtagjaikat gyilkolják meg, akiket felelősnek tartanak válságos helyzetükért. Gyakoribb azonban, hogy a családirtók szeretetből ölnek. Úgy érzik, a világ csupa szenvedést okoz számukra: ettől akarják megkímélni hozzátartozóikat.