Önkéntes voltam egy Covid-ambulancián

Utassy Viktor fogorvos szombaton reggel nyolctól este nyolcig önkéntesként a győri Petz-kórház Covid-ambulanciáján triázsolt, vagyis a betegeket fogadta és segített a rangsorolásban az állapotuk súlyossága alapján. Beszámolóját a telex.hu közölte.

„Gyógyszerész végzettségű feleségemmel természetesen az elejétől követjük a koronavírussal kapcsolatos fejleményeket, s mikor hivatalosan is kimondák, hogy szükség van önkéntesekre, nem sokat gondolkodtam. De volt még egy szomorú apropója, hogy nem várhattam tovább. Egyik gyermekünk osztálytársának az édesanyja a napokban hunyt el, mindössze negyvenhét éves volt; nem sokkal azután, hogy lélegeztetőgépre került, a szervezete feladta a küzdelmet. Másnap volt az első önkéntes munkanapon. (...) Egy orvostanhallgatóval ketten dolgoztunk kint – mármint rögtön a Covid-ambulanca bejárata mögött, ahová érkeztek a betegek.

Sok mindent meg lehetett tudni a betegek kikérdezéséből. Többen elmondták: napok óta betegek, de nem tudták elérni a háziorvosukat – volt, aki a kórházat sem –, egyre rosszabbul érzik magukat, így nem vártak tovább, bejöttek. Akadt, akinek már mindössze 50-60-as volt a szaturációja, holott 85-90 alatt már komoly problémát jelez ez a szám.

Az illetőt azonnal felvették a kórházi osztályra. Itt kell megjegyezni, hogy sokszor negyedórás telefonhívások előzték meg a betegfelvételt, mert a Covid-osztályok annyira tele vannak, hogy ágyat nem nagyon találtak. Akit kellett, azért mind felvették. A mi műszakunkban olyan nem történt, amiről korábban meséltek: egy beteg olyan állapotban érkezett, hogy azonnal újra kellett éleszteni az ambulancián. Nem egyszer előfordult az is, hogy a páciens az ambulanciáról egyenesen az intenzív osztályra került.

A nagy többség valós tünetekkel érkezett, néhányan akadtak csak, akik inkább a pánik miatt jöttek: köhögtek, fájt a mellkasuk, s ennyi tünet elég volt, hogy kórházi ellátást kérjenek. De nem ez volt a jellemző, mint ahogy az sem, hogy olyan beteggel is találkozzunk, aki már oltást kapott.

Aznap, a tizenkét órás műszak alatt nyolcvan ember fordult meg a Covid-ambulancián, ebből ketten voltak olyanok, akik már oltottak voltak. Az egyikük rövid időn belül kapta meg, így a védettség nála nem alakulhatott ki; a másik jóval korábban, de ő az előbb említett kategóriába tartozott, tehát a tünetei alapján nagyobbnak gondolta a problémát, mint amekkora volt.

Sorra érkeztek a betegek, volt, akit a pannonhalmi járásból elvileg Sopronba kellett volna most szállítani, de a mentők jelezték: olyan állapotban van már az idős ember, hogy nem kockáztatnának. A bent dolgozó fiatal orvosok számomra elképesztő rutinnal és bátorsággal döntöttek ilyen kérdésekről, és azt kell, hogy mondjam, nagyon jól. Biztos, hogy nagy segítség volt a munkánk, hisz nem vett el energiát és időt tőlük.

Azt is láttuk, hogy a betegkísérőknél is elkélne a segítség, mert a másik, amire várni kellett, a röntgen és a leletek beérkezése volt. További részletek a cikkben