A reformkísérlet óta változott a technológia, a szakma, és még a lakosság igénye is. "Nincs mese, a rendszerhez hozzá kell nyúlni".
Újabb nagy szerkezeti reformra készül az egészségügy:április végétől ellátás csak ott maradhat, ahol van hozzá eszköz, orvos. Kevesebb kórház nem lesz, de az intézmények gyógyítási palettája megyénként alaposan megváltozhat – derül ki Ónodi-Szűcs Zoltánnak, az állami kórházfenntartó hivatal főigazgatójának Népszabadságnak adott interjújából.
Alig foglalta el a főigazgatói székét, máris kiszervezték ön alól az intézmény jórészét. Ön még maradhat?
– Fél év még a legbalkezesebbeknek is kijár. Ennyi időm biztosan van ebben a székben. Aztán majd meglátjuk.
Mire készül?
– Nagy dolgokra, de a viccet félretéve a Molnár Lajos-féle reformkísérlet óta az intézményrendszerrel nem nagyon történt változás. Az azóta eltelt több mint nyolc év alatt változott a technológia, a szakma, és még a lakosság igénye is. Nincs mese, a rendszerhez hozzá kell nyúlni, és a miértre csak két számot mondanék: a rendszerváltás óta eltelt 24 év alatt a 65 év felettiek száma körülbelül 270 ezer fővel gyarapodott. A következő nyolc év alatt ez a növekedés már több mint 300 ezer fő. Ez olyan helyzet elé állítja az egészségügyet és a szociális ellátórendszert, amire szerintem senki sincs felkészülve.
– Önnek van erre megoldása?
– Az én feladatom az egészségügyi intézmények fönntartása. Ám abban biztos vagyok, hogy a pénzt jobban kell majd beosztani, mint eddig. Például nem tartható a jövőben, hogy kórházi ágyakon szociális ellátásra szorulók feküdjenek, és ne a valódi betegek. Évente több mint hatvanmilliárd forintnyi olyan ellátás zajlik az állami kórházakban, ami nem egészségügyi feladat, hanem szociális.
Az interjú folytatását itt olvashatja.