• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Óraátállítás: a 15. nap a legveszélyesebb?

Lapszemle Forrás: nepszava.hu

A sejtek DNS javító mechanizmusa jellemzően alvás közben hatékonyabban korrigálja a sejtekben a másolási hibákat.

Bár már egy hete visszatértünk a normál időszámításhoz, vannak, akiknek még sokáig gondot okoz, hogy az óraátállítás megzavarta a biológiai ritmusukat. Az óraigazítás jelentőst stresszt okoz a szervezetnek – derült ki Valentyin Pokrovszkij akadémikus korábbi kutatásából. Amikor Oroszországban 1981-ben először vezették be a nyári időszámítást, az átállás napján átlagosan 7 százalékkal több hívás érkezett a mentőszolgálathoz a szív- és érrendszerbetegségben szenvedők rosszullétei miatt. A tudós szerint a legveszélyesebb az óraállítást követő 14-15. nap, amikor a szokásoshoz képest 17 százalékkal többen igényelnek sürgősségi ellátást. Van, akinek egy hónapig is kellemetlenséget, stresszes állapotot okozhat az átállás - írta a népszava.hu.

A szervezetben a sejtek órája ad megfelelő ritmust az immunrendszernek ahhoz, hogy az minél sikeresebben reagáljon a környezet változásaira. Nem régi tapasztalat, hogy a gyulladásos betegségek, mint például a metabolikus szindróma: az elhízás, a cukorbetegség, a magasvérnyomás, az emelkedett vérzsírszint –, és a rák kialakulása főleg olyanoknál fordul elő, akik folyamatosan zavarják a belső órájukat, például rendszertelenül kelnek, fekszenek.

Szakemberek szerint a sejtek DNS javító mechanizmusa jellemzően éjszaka, alvás közben hatékonyabban korrigálja a sejtekben a másolási hibákat. Ezt például azt kutatva vizsgálták az orvosok, hogy miért nagyobb az emlőrák előfordulásának valószínűsége a több műszakban dolgozó nőknél. Azt tapasztalták, hogy a 30 éven át éjszakai műszakban dolgozó nővérek körében másfélszer magasabb volt az ilyen daganat előfordulási gyakorisága, mint a kizárólag nappalos kolléganőiknél. A DNS javító mechanizmusok gyakran összefüggésben állnak az úgynevezett "alváshormon", a melatonin termelődésével. A teljes cikk