Magyarországon, más nyugat-európai országokkal szemben, elvétve találni olyan nőt, aki ne akarna anya lenni.
Ha arra keressük a választ, miért szülnek olyan keveset a magyar nők, a legkönnyebb azokat hibáztatni, akiken mindez múlik: a leendő és jelenlegi magyar anyákat. Végül is ők esnek teherbe, ők hordják ki és szülik meg a gyereket, és – szerencsés esetben párjukkal együtt – ők nevelik utódaikat még legalább 25 évig. Ha pedig minderről lemondanak, akkor nyilván karrieristák, önzők, feministák esetleg túlságosan elővigyázatosak. A valóság az, hogy Magyarországon, más nyugat-európai országokkal szemben, elvétve találni olyan nőt, aki ne akarna anya lenni. Hazánkban ezzel szemben a legnagyobb probléma az, hogy nem születnek meg a tervezett gyerekek: azaz hiába szeretne egy nő 3 gyereket, mire szülőképes korba jut, már legfeljebb egyet, jobb esetben kettőt vállal – írja a zoom.hu portálja.
Az Orbán-kormány nem véletlenül hangoztatja évek óta, az a célja, hogy ezek a meg nem született gyermekek világra jöjjenek. A miniszterelnök abból sem csinál titkot, hogy az újabb kétharmadot arra használja majd, hogy „demográfiai súlypontú” kormányt hozzon létre, bár az eddig nem derült ki, hogy a kifejezés alatt pontosan mit ért. A kormányfő szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt is hozzátette: szeretne egy átfogó, 20-30 éves megállapodást kötni a magyar nőkkel, hiszen rajtuk múlik az ország jövője.
Magyarországon jelenleg valamivel rosszabb a termékenységi mutató, mint az Európai Uniós átlag: a magyar nők a legfrissebb adatok alapján 1,5 gyereket szülnek életük során, míg az uniós tagállamokban átlagosan 1,57-et. A kormány célja az, hogy ez kettőre növekedjen, csakhogy a szakértő szerint erre szinte semmi esély nincs.
Az elmúlt években a kormány ugyan számos pozitív családpolitikai intézkedést vezetett be, mégsem reális, hogy 2030-ra a magyarországi termékenységi mutató elérje a célként kitűzött kettőt – mondta a Zoom.hu-nak Kapitány Balázs, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese.