Sok kormánypárti politikus lezártnak tekintette az egészségügy reformját, az mégsem lett kevésbé pazarló.
Valóban készülnek a vaskos előterjesztések, 2015-től nagy változásokra kell felkészülni - avatta be a Figyelő munkatársát egy a kormányzati reformprogramra rálátó forrásunk. Arról van szó, hogy a kabinet a nagy ellátórendszerek átfazonírozására készül, ennek érdekében készültek az elmúlt hetekben az előterjesztések a különböző tárcáknál. Új világ van születőben? - teszi fel a kérdést a lap.
A választások után lesz bő három nyugodt évünk - utalt arra Orbán Viktor kormányfő egy-két hete, hogy a politikailag csöndesebb időszakot alkalmasnak tartja az állami szerep újraértelmezésére. Tény, hogy miközben a nyilatkozatok szintjén sok kormánypárti politikus lezártnak tekintette az elosztórendszerek reformját, gondoljunk akár az egészségügyre, akár a nyugdíjra, valójában fontos, de nem generális módosítások történtek. Az egészségügynek időnként pótlólagos forrást nyújt a költségvetés, illetve a fenntartói jogok kerültek új gazdákhoz - a legtöbb esetben az önkormányzattól az államhoz - de ettől még a rendszer nem lett kevésbé pazarló.
Eközben az ágazatra fordított kiadások apadni látszanak, legalábbis a GDP-hez viszonyítva. Míg 2003-ban a bruttó hazai termék 6 százalékát érték el az állami egészségügyi kiadások, 2012-ben már csak az 5,1 százalékát. Látszólag ellentmond ennek a tendenciának, hogy az egy főre jutó egészségügyi kiadások ugyanebben az időszakban 158,5 ezer forintról 225,2 ezer forintra emelkedtek, ezen belül az állami ráfordítások 112,7 ezer forintról 138,4 ezerre nőttek.
Tehát míg a gazdasági növekedéstől elmaradt az ágazat forrásbővülése, a lakosokra mégis érzékelhetően több jutott. A magyarázat egyrészt a népességfogyásban, másrészt a piaci alapú egészségügyi szolgáltatásokban keresendő.
További részletek a legfrissebb Figyelőben!