A múltban az emberek 70 százaléka fertőzésekben halt meg, ma 70 százalékuk az öregséghez köthető betegségben.
Eddig a bizonyítottan legtovább élő ember egy 122 éves francia nő volt, aki 1875-ben született, és 1997-ben halt meg. Tavaly egy amerikai kutatócsoport 115 évben maximalizálta az ember várható élettartamát, mások szerint az öregedés folyamatának késleltetésével ez az idő meghosszabbítható.
A mai napig nem értjük, miért élnek bizonyos állatok csupán néhány évig, míg mások, mint az egyik tengeri kagylófaj, ötszázig, miközben az utóbbi szíve élete során másfél milliárdszor ver - írta a magyaridők.hu.
A legrövidebb élettartamú rágcsáló, a három évig élő egér kiválóan alkalmas az élettartam szabályozásával kapcsolatos vizsgálatokra, és szintén sok mindent megtanulhatunk a sikeres öregedésről egy másik rágcsálótól, a csupasz turkálótól, amely harminc évig is elél.
– Ha megértjük, hogyan volt képes az ember hatmillió éves evolúciója alatt megduplázni élettartamát, akkor közelebb kerülhetünk olyan terápiás megoldásokhoz, amelyek ezt tovább növelhetik. Akár több száz évig élhet az ember jó néhány évszázad múlva – mondja Ungvári Zoltán, az Oklahomai Egyetem professzora.
Van-e értelme több száz évig élni? Ungvári Zoltán szerint van, de csak akkor, ha nem mások segítségére szorulva, elbutultan, kórságokkal sújtottan létezünk évtizedeken keresztül. Az öregedés tudományának köszönhetően sok krónikus betegséget tudunk majd gyógyítani.
Valószínűleg ennek köszönhetően számos új terápiás beavatkozásra nyílik lehetőség. Nem tüneti, hanem oki kezelése lehet a vázizom leépülésének, az ízületi gondoknak és az elbutulással járó problémáknak. Az öregedéskutatás ugyanis nemcsak az élettartam hosszabbításán dolgozik, hanem az életminőség javításán is.
Nem élőhalottak létrehozása a cél, hanem az, hogy az ötvenes évek életminőségével bővüljön évtizedekkel az emberélet, s ne a nyolcvanas évekével. Ungvári Zoltán mindenesetre optimista. A biológiában sincs lehetetlen. A teljes cikk itt olvasható