Óriási a hiány gyógypedagógusokból

Egy év alatt jelentősen, 92,8 ezerről 97,3 ezerre nőtt a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek száma - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2021/2022-es tanévre vonatkozó részletes adatközléséből. Bár az SNI-vel diagnosztizált gyerekek száma minden évben növekszik, az elmúlt tizenkét évben egyszer sem volt olyan mértékű az emelkedés, mint legutóbb. A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a súlyos tanulási zavarral rendelkező gyerekek száma nőtt: a 2021/2022-es tanévben 45,3 ezren voltak, ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban - írja a népszava.hu.

A KSH szerint a növekedés “részben” a diagnosztikai állapotfelmérési eszközök korszerűsödése miatt történt, ám hogy milyen egyéb okok lehetnek, arról a hivatal elemzésében nem esett szó. Pedig Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ alapítója szerint éppen az “egyéb okok” a fontosabbak. A szakértő a Népszavának nyilatkozva elmondta: a diagnosztikai eszközök nem változtak annyira, amivel magyarázni lehetne az SNI-s, különösen a fejlődési, tanulási zavaros gyerekek számának ilyen mértékű növekedését. Szerinte ebben sokkal nagyobb szerepe van például a hatéves kortól kötelező beiskolázásnak, az iskolaérettségi vizsgálatok szigorításának, ami miatt sok kisgyermek éretlenül kerülhetett be az iskolába és nem kapott fejlesztő oktatást. Az ő helyzetükön ráadásul a koronavírus miatti távoktatás is tovább rontott.

Fehér Tibor gyermekpszichológus, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete országos választmányának tagja szintén úgy látja, hogy több probléma adódott össze, szerinte ide tartozik az a 2018-as törvénymódosítás is, amely megszüntette annak a lehetőségét, hogy azok a gyerekek, akik még nem tanulási zavarral, “csak” tanulási nehézségekkel küzdenek, felmentést kapjanak az osztályozás alól egyes tantárgyak esetében - a nehézségekre pedig további terhek rakódhatnak, ha az érintett tanulókra nem figyelnek oda eléggé. A megfelelő fejlesztést pedig a szakemberhiány is nehezíti. Fehér Tibor több olyan esetről is tud, amikor egy SNI-s gyermeknek heti két alkalom foglalkozást írt elő a szakbizottság, de a fejlesztő- és gyógypedagógusok alacsony száma és leterheltsége miatt ezt valójában nem kaphatja meg.

Mitre-Károlyi Márta, a Pedagógusok Szakszervezetének Vas megyei elnöke két éve vonult nyugdíjba gyógypedagógusként, ám most ismét munkába áll. Lapunknak elmondta, óriási hiány van gyógypedagógusokból, most azért hívták vissza korábbi munkahelyére, mert senki nem volt, aki szeptembertől ellátta volna azt a csoportot, amelyikkel korábban ő is dolgozott.  - Egy fiatal, pályakezdő kolléga foglalkozott a gyerekekkel. Két évig bírta. A fiatalok aránya nagyon alacsony a mi köreinkben is, aminek az egyik elsődleges oka az alacsony fizetés - fogalmazott.

További részletek a cikkben.