Öröklődő vérrögök

Végzetes lehet, ha az érrendszerben elakad egy vérrög, s igen gyakran ez a tüdőben történik, tüdőembóliát okozva. Hazánkban évente nagyjából kétezer ember halálát okozza a trombózis, méghozzá többnyire váratlanul, ugyanis az áldozatok zöme munkaképes korú és magát egészségesnek tartja – írja a szabadfold.hu portálja.

A vérrögképződés pedig elkerülhető – nyilatkozta a Budán nemrégiben megnyílt Trombózisközpontot vezető professzor, dr. Blaskó György. Jó két évtizedes lemaradásban vagyunk – például Ausztriához képest – a betegség korai felismerésében és megelőzésében. Hazánkban alig fél tucat hasonló központ működik, miközben tízszer annyi sem lenne elég – húzta alá a hematológus professzor. Gyakori a trombózisveszély például a sportbalesetek után, de egyes immunbetegségek és gyulladásos bélbetegségek is hajlamosítanak vérrögösödésre.

Az örökletes trombózishajlam már fiatalkorban kiszűrhető, igaz, a túlélésért tenni kell. Minden tizedik magyar öröklődő kockázatot hordoz – azaz a vére könnyen vagy fokozott mértékben alvad meg – még akkor is, ha az illető nem mutat tüneteket. A probléma oka, hogy a véralvadást szabályzó fehérjék működése vagy mennyisége rendellenes. Jó hír azonban, hogy a végzetes szövődményekkel járó vénás trombózis genetikai hajlama laborvizsgálatokkal kimutatható, így a kóros állapot kezelhető. De, ha elmarad a megelőzés és a kezelés, trombózis esetén a betegek egyharmada meghal, másik harmaduknál pedig 10 éven belül újabb végzetes vérrög keletkezik.

Az öröklött trombóziskészséget bonyolult laboratóriumi tesztekkel kimutatható. Ezek elvégzése főleg azoknál indokolt, akár fiatal korban is, akiknek a családjában – azaz szülőknél, nagyszülőknél – előfordult ifjúkori trombózis vagy tüdőembólia, illetve sorozatos vetélés – közölte dr. Király Viktória, a fővárosi központ labororvosa. Hajlam esetén életmódtanácsokkal is ellátják a pácienst, ugyanis az sem mindegy, mennyit mozog, elég folyadékot vesz-e magához, szed-e fogamzásgátlót vagy visszeres-e a lába – tette hozzá a szakember.