• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Örökre elaltathatják a herpeszvírusokat

Lapszemle Forrás: origo.hu

A herpesz jön-megy, az idegsejtjeinkbe fészkeli magát, és hol felébred, hol visszaalszik.

Kutatások szerint a világon minden öt felnőttből négy hordozza a közönséges herpeszvírust (herpes simplex virus, HSV), azonban a fertőzöttek az idő java részében nem mutatnak tüneteket, mert a vírusok elbarikádozzák magukat az idegrendszerben, ahol nyugalmi – alvó – állapotba kerülnek, és ott is maradnak a gazdaszervezet élete végéig. Virológusok évtizedek óta intenzíven vizsgálják, mitől és hogyan reaktiválódik az alvó vírus, viszont a Princeton Egyetem (USA) munkatársai most először keresték arra a kérdésre a választ, hogy miért is nem alszik el a vírus rögtön azután, hogy a szervezetünkbe kerül - írta az Origo.

Orkide Ozge Koyoncu, a Princeton molekuláris biológusa kísérleteiben a vírusok mindenfajta gátlószer hozzáadása nélkül, békésen szenderednek el. Kollégáival, az új, szelíd csendesítési módszernek köszönhetően rábukkant azokra a sejt- és vírus-eredetű tényezőkre, amelyek természetes körülmények között megakadályozzák, hogy a vírus elaludjon. Eredményeiket a PLoS Pathogens című folyóiratban adták közre.

Most már, hogy a kutatók megtalálták a módját, hogyan tudják a vírust gyengéden, de biztosan álomba ringatni, ideje volt feltenniük a következő kérdést: vajon hogyan tudja a herpeszvírus elkerülni a csendesítést? Milyen úton-módon képes a vírusgenom a fertőzés produktív üzemmódjában maradni, önmagát sokszorosítani és új vírusfehérjéket, vírusrészecskéket gyártani?

„Ha megértjük a nyugvó állapot létrejöttében szerepet játszó mechanizmusokat, illetve azt, hogy miként tud a vírusgenom kicsusszanni a csendesítés alól, akkor elkezdhetünk konkrét terápiás célpontokat azonosítani, amelyeket gyógyszerekkel befolyásolhatunk" – mutatott rá az elméletinek látszó munka nagyon is gyakorlati hozadékára Enquist. A teljes cikk

Legolvasottabb cikkeink