• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Oroszi Beatrix: Szükség van egy erős járványügyi intézetre

Lapszemle 2021.06.10 Forrás: medicalonline.hu
Oroszi Beatrix: Szükség van egy erős járványügyi intézetre

A kétkedések eloszlatása mellett ösztönzésre is szükség van a védőoltási apátia legyőzéséhez.

Magyarországon is fel kell készülni arra, hogy – várhatóan ősszel – egy új vírusvariáns képes elindítani a koronavírus járvány negyedik hullámát – mondta Oroszi Beatrix epidemiológus a Portfolio Hitelezés 2021 című konferenciáján, melyről a medicalonline.hu tudósított. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium járványmatematikai és epidemiológiai munkacsoportjának szakértője emlékeztetett, hogy az ITM munkacsoportja tavalyi felállása óta meglehetős pontossággal prognosztizálta, mikor robban ki és tetőzik a járvány második, illetve harmadik hulláma. Bár új variánsok megjelenésével 2020 nyarán még nem számoltak, ám amikor megjelent a koronavírus brit mutációja, jelezték a döntéshozóknak, hogy a második hullám át fog csapni egy harmadikba. Oroszi Beatrix megállapította, hogy az epidemiológiai értékelések és előrejelzések a járványfolyamat minden pontjára precízen mutattak rá, segítve ezzel a megfelelő döntéshozatalt. Az eddigi járványhullámokat közel 800 ezer regisztrált esettel és 30 ezer halálos áldozattal zárta az ország, és bár a védelmi intézkedések komoly gazdasági következményekkel jártak, ám azok nélkül sokkal nagyobb veszteségekkel kellett volna számolnunk.

Lassul a hazai immunizációs program, a lakosság 55 százaléka oltott legalább egy dózissal, ami a nyájimmunitás eléréséhez nem elég; ezért is indokolt az újabb korosztályok bevonása. Az oltóanyagok egyike sem nyújt 100 százalékos védettséget, és amennyiben hatásosságuk csökken, a védőoltási programot ismételni kell, hosszabb távon pedig variánskövető vakcinákat kell alkalmazni – szögezte le az epidemiológus, felhívva a figyelmet arra is, hogy az átoltottságban vannak még tartalékok. A KSH felmérése szerint bár minden ötödik ember nem oltott, de meggyőzhető az immunizáció fontosságáról és szükségességéről. A kétkedések eloszlatása mellett ösztönzésre is szükség van a védőoltási apátia legyőzéséhez.

A kombinált védekezést a korlátozó intézkedések feloldása után is alkalmazni kell. A fertőzöttek felkutatása, a vírusok importálásának megakadályozása, és az egyéni védelmi szabályok betartása szerepel most a prevenciós palettán. Amennyiben az egyéni és a közösségi komponenseket megfelelően alkalmazzuk, jól tudunk védekezni az új mutánsok okozta hullámok ellen – fogalmazott Oroszi Beatrix.

A teljes tudósítás a portálon olvasható