Számos betegénél a járvány hónapjai alatt vált (volna) esedékessé az operáció, de őket nem lehetett időpontra felvenni.
Csütörtöktől újraindulnak a kórházakban a koronajárvány miatt leállított, nem életmentő műtétek, s borítékolható, hogy jóval hosszabb várólisták lesznek, mint a járvány előtt voltak. A Telex kibontja a borítékot, és megmutatja, mire számíthatnak azok a betegek, akik a nyugat-dunántúli kórházak valamelyikében szeretnék megműttetni fájó lábukat, csípőjüket, rossz szemüket. Vagy bármit, ami hónapokig halasztható volt.
Ahhoz, hogy a mostani számok beszédesek legyenek, mindenekelőtt látni kell, hogy a Covid előtt milyen várólisták alakultak ki az ország nyugati felében. Bár a kormány 2014 és 2016 között 12,2 milliárd forinttal próbálta gyorsítani a legnagyobb várakozási idejű műtétek elvégzését – részben sikerrel –, az általunk kiválasztott évben, 2018-ban sem voltak olyan alacsonyak a számok. A nyugat-dunántúli (Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém és Zala megyei) kórházakban a csípőprotézis-műtéteknél az átlagos várakozási idő 284 nap volt; térdprotézisre 388 napot, szürkehályog-műtétre 134-et vártak a betegek.
A régióban ezek a számok – az úgynevezett medián várakozási idő – a Covid-járvány harmadik hullámának lecsengésekor, 2021-ben, a NEAK várólista összesítése szerint a csípőprotézisnél 546 napra emelkedtek (szemben a 284-gyel), a térdprotézisnél 674 napra (388 helyett), a szürkehályognál pedig 260-ra (korábban 134). Mindenhol tehát csaknem a duplája a várakozási idő. Alapból.
Egy érintett orvos azonban, aki zömében „várólistás” betegeket műt, figyelmeztet: ezeket a számokat legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekintsük, sokkal több a valós várakozó. Az okot is mondja: számos betegénél a járvány hónapjai alatt vált (volna) esedékessé az operáció, de őket meg sem próbálta időpontra felvenni – nem is lehetett. Ott vannak ugyanakkor a korábbi, állapotuk alapján egyre inkább sürgőssé váló esetek, a várólistán is őket látjuk még. Hozzájuk csatlakoznak hamarosan az újak.
További részletek a cikkben.