• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Orvosexodus: keletről nyugatra, délről északra

Lapszemle 2019.03.29 Forrás: azuzlet.hu
Orvosexodus: keletről nyugatra, délről északra

Főleg az elvándorlás és az elöregedés miatt kontinensünknek 2020-ig összesen 230 ezer orvos elvesztésével kell számolnia.

Van olyan német kórház, ahol az orvosok háromnegyede külföldi. A kamara elnöke etikátlannak tartja a külföldi doktorok toborzását. Magyarországot évente közel ezer orvos hagyja el. Ugyanennyi nyugdíjba megy, de csak hétszáz friss diplomással számolhatunk. Az egész kontinens orvoshiánnyal küzd. 2020-ig 230 ezer doktor elvesztésével kell számolnunk - foglalta össze az európai orvosexodust az azuzlet.hu.

Két évtizede még túlképzés volt, mára orvoshiánnyal küzdenek a németek. Több ok áll a háttérben: (1) kevés az egyetemi férőhely; (2) több a nyugdíjba menő, mint a pályakezdő; (3) a középkorúakat a magasabb bérek, kisebb munkateher és a jobb munkakörülmények – sorrendben – Svájcba, Ausztriába, az USA-ba és Nagy-Britanniába csábítják. A 400 ezer német orvosból 20 ezer tartósan külföldön dolgozik. Számuk évente 2500-al nő. (...)

A német kórházakba elsősorban Kelet-Közép-Európából érkezik a hiányzó munkaerő. Az egészségügyi intézmények komplett csomagot kínálnak. A munka mellett nyelvtanfolyamot, lakást, gyerekek beiskolázását, munkaközvetítést a házastársnak. Sorra alakulnak a lengyel, magyar vagy román egészségügyi dolgozókat toborzó és közvetítő vállalkozások.

2017-ben 4%-os növekedés mellett 60 ezer külföldi orvos dolgozott Németországban, 25 ezer az EU tagállamaiból érkeztek. A legtöbb román (4500), görög (3100) és lengyel (2100). A magyarok 1800-an vannak. 

Franciaországban tíz év alatt 9 százalékkal csökkent az orvosok száma. Az olasz egészségügyi rendszernek 2028-ig 34 ezer doktor elvesztésével kell megbirkóznia. Az elvándorlás és az orvosi szakma elöregedése a két fő ok. Az 55 évesnél idősebb orvosok aránya Olaszországban 55, Franciaországban 47%.

Nagy-Britanniában, ahol az orvosok tíz százaléka már most is külföldi, 2027-ig 190 ezer új gyógyítóra lenne szükség. Ennyit az ország felsőoktatása jelentős kapacitásbővítés mellett se tudna kitermelni. Ezért szűk látókörűek a kormányzat külföldi orvosok letelepedését megnehezítő intézkedései. A következmény: 2014-ban ötezer, 2017-ben már csak 3 ezer 500 érkezett a szigetországba.

Lengyelországban az orvosi státuszok 33, a nővér álláshelyek 29 százaléka tartósan betöltetlen. Negyedannyi orvos van, mint Németországban.

Az elvándorlás mellett az elöregedés itt is nagy gond. A praktizáló orvosok 25 százaléka elmúlt 70 éves. Leginkább aneszteziológusból, radiológusból és sebészből van hiány. Pedig a kormány már tett az egészségügyi dolgozók jobb anyagi megbecsüléséért. Az átlagbér háromszorosát keresik.

A hiány miatt a lengyelek is egyre inkább keletre tekintenek. Elsősorban fehérorosz és ukrán orvosokkal töltik be az üres álláshelyeket.

Romániát az uniós csatlakozás óta 14 ezer orvos, az összes doktor 15 százaléka és 50 ezer ápoló hagyta el.

Koszovót negyedévente száz, tehát napi egy orvos hagyja el. Már csak 0,8 doktor jut ezer lakosra! A legrosszabb arány egész Európában. Még a szintén komoly orvoshiánnyal küzdő Romániában is 1,6. Nálunk 3,3. A pályakezdők mégsem találnak munkát. Az államnak nincs pénze alkalmazni őket. Pedig nincsenek túlfizetve. A doktorok átlag 620, a nővérek 370 eurót keresnek.

Nálunk is állandó téma az orvoshiány illetve elvándorlás. A célországok sorrendje: Nagy-Britannia, Németország, Ausztria. Az ellátottság azonban még megfelel az európai átlagnak. Nálunk 3,3, a németeknél 3,7 orvos jut ezer lakosra. Csakúgy, mint Európa-szerte, nagyok a különbségek. A vidéki Magyarországon 2,2, a fővárosban és a megyeszékhelyeken 5,1 orvos kezel ezer beteget.

Béremelések voltak az elmúlt években, de a kormány legalább ekkora hangsúlyt fektet az adminisztratív eszközökre a fiatal orvosok itthon tartására érdekében. Ezzel összefüggésben terjedt el a köznyelvben a 2013-as bevezetésekor nagy vihart kavart röghöz kötés. Emlékeztetőül: Aki államilag finanszírozott képzésben tanult az oklevél megszerzését követő 20 éven belül a tanulmányai hosszával megegyező ideig köteles Magyarországon praktizálni. Aki ezt nem teljesíti, annak vissza kell fizetnie a képzés költségeinek az éves inflációval növelt összegét. Mindez lassíthatja a kivándorlást, de nem oldja meg a szakma elöregedésének problémáját. További országok és részletek a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink