Orvoshiány: altatóorvosok végeztek császármetszést

Megrázó történetről számolt be lapunknak egy neve elhallgatását kérő egészségügyi dolgozó. Elmondása szerint a koronavírus-járvány alatt a Covid-szülészeteken olyan kevés volt a nőgyógyász, hogy sokszor az altatóorvosoknak is komoly szerepet kellett vállalniuk egy-egy császármetszésben. A koronavírusos kismamáknál ráadásul számos esetben komplikációk is felléptek, és voltak olyan édesanyák, akik ennek következtében soha nem ölelhették át a gyermeküket. Nekik állít emléket a Babagenetika Egyesület plakátja, amely az ARC kiállításon is megtekinthető - írta az index.hu.

Az első hullám még viszonylag kevés kismamát érintett, a második és a harmadik hullám idején viszont egyre több olyan történet jutott a birtokunkba, ami mellett nem mehettünk el szó nélkül. A koronavírus számos kismamánál koraszülést okozott, de a fertőzés következtében a középidős vetélések száma is érezhetően megnőtt. Bár hivatalos adatok egyelőre tudomásunk szerint nincsenek, mára sajnos az is egyértelmű, hogy a Covid sok várandós édesanya halálát követelte az elmúlt másfél évben – jelentette ki a lapnak Sevcsik M. Anna, a Babagenetika Egyesület elnöke.

A szülészeteken – sok más osztályhoz hasonlóan – már a járvány előtt is hatalmas volt a szakemberhiány, de a tavasszal bevezetett új egészségügyi szolgálati jogviszony, valamint a folyamatos átvezénylések soha nem látott káoszhoz vezettek, még annak ellenére is, hogy az egészségügyi dolgozók mindent megtettek.

„Az újabb és újabb hullámok alkalmával egyre több kismama került lélegeztetőgépre, és sajnos voltak olyanok, akiknek az életét már nem lehetett megmenteni, viszont ott volt a hasukban egy picit élet, akiért ugyanúgy mindent meg kellett tennünk. Az orvoshiány miatt a nőgyógyászok kénytelenek voltak gyorstalpalót tartani az aneszteziológusoknak (altatóorvos) arról, miként kell egy császármetszést elvégezni.

 Leírhatatlanul megrázó belefogni egy ilyen kockázatos beavatkozásba úgy, hogy az édesanya már nem él” – mondta a lapnak a neve elhallgatását kérő egészségügyi dolgozó, aki szerint csak egy hajszálon múlott, hogy nem omlott össze az egészségügy. Azóta ő és sok más kollégája is a pályaelhagyás mellett döntött. Mint mondja, már csak az utolsó csepp volt a pohárban mindaz, amit a koronavírus alatt tapasztalt. Az első hullám idején neki például nem jutott védőfelszerelés, így azt egy másik kórház dolgozójától kapta meg.

„Ekkor már nagyon megrendült a hitem, és végül arra jutottam, hogy többé nem akarok részese lenni ennek a rendszernek. Jelenleg a legtöbbünknek pszichológusra van szükségünk, a poszttraumás stressz ugyanis sokunk életében megjelent” – tette hozzá az egészségügyi dolgozó.

Továbbiak a teljes cikkben