Orvosképzéssel pörgetné fel a gazdaságot a kormány

Az orvosok béremelésére nem ad pénzt a kormány, de uniós forrásokkal és magántőkével együtt majdnem 50 milliárd forint jut a Pécsi Tudományegyetem idegen nyelvű képzéseinek fejlesztésére. Az egyetem cserében vállalja, hogy megduplázza a külföldi hallgatók számát. A tét valójában nem kevesebb, mint a magyar orvosképzés jövője - írta a hvg.hu.

Miután egy külföldi hallgató éves tandíja négymillió forint körülire tehető, a korábban masszívan veszteséges magyar orvosik az elmúlt évtized során komoly bevételt termeltek: a pécsi orvoskar például éves szinten mintegy 1,5 milliárd forintot fordít a pécsi klinikai rendszer finanszírozására az orvostanhallgatók gyakorlati képzéséért cserébe. Azaz a külföldi hallgatók által itt hagyott pénz egy jelentős pénze a magyar betegek ellátására jut.

A konstrukció mindenkinek előnyös, ám jelen formájában nem fenntartható, miután az orvoselvándorlás hatásai belátható időn belül az orvosképzésbe is begyűrűznek, hiszen a nyugdíjba menő idősebb orvosprofesszorok, és a sok esetben szintén külföldre pályázó középgeneráció helyére nem érkezik utánpótlás. A leromló színvonalú magyar orvosképzés így már nem lesz vonzó célpont a külföldi hallgatók körében, a bevételkiesés pedig még tovább rontja a helyzetet.

A magyarországi orvosképző helyek a fenti logika mentén lobbiztak az elmúlt években annak érdekében, hogy az idegen nyelvű orvosképzésre pluszforrásokat kapjanak. Létezik ugyanis egy másik forgatókönyv is: amennyiben a fizető külföldi hallgatók számát sikerül jelentősen növelni, úgy a többletforrások révén megállítható lehet az agyelszívás, és legalábbis az egyetemi klinikákon a betegellátás színvonala is javulhat. A pécsi példa és az országos remények a teljes cikkben