• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Őssejtekből fejlesztettek emberi agymodellt

Lapszemle 2019.03.22 Forrás: index.hu
Őssejtekből fejlesztettek emberi agymodellt

A kapcsolódás sikeres volt: a kutatók megfigyelhették, ahogy az izom összehúzódik az „agyszervecske” irányítására.

A laboratóriumban növesztett emberi aggyal kapcsolatos kutatások területén ért el fontos eredményt egy Cambridge-i magyar kutatóorvos csoportja. A Lakatos András és Madeline Lancaster által vezetett kutatócsoport egy emberi agyhoz hasonló új őssejt alapú modellt fejlesztett ki, ami olyan neurológiai betegségek okainak közvetlen feltárására és kezelési módszerek kifejlesztésére lehet alkalmas, mint például az Alzheimer kór - írta az index.hu.

A kutatás eredményeit a legnevesebb tudományos folyóiratban, a Nature-ben publikálták. A kutatók egy mindössze lencseméretű, szürke pacának kinéző miniatűr agyat növesztettek emberi őssejtekből a laboratóriumban. A modellezett agy valós kapcsolatokat létesített az egy egérből származó gerincvelővel és izomszövettel. A kapcsolódás sikeres volt: a kutatók megfigyelhették, ahogy az izom összehúzódik az „agyszervecske” irányítására.

A kutatók az emberi agy és az idegrendszer fejlődését akarták tanulmányozni. A távlati cél, hogy a modell továbbfejlesztésével jobban megértsék az olyan neurológiai alapú mozgási betegségeket, mint amilyen az epilepszia és a skizofrénia is.

Az eredményről a Guardian is beszámolt. A lap a kutatás jelentősége kapcsán Gray Campet idézi; a bázeli genetikus szerint ez egy igen nagy előrelépés a területen: „Rendkívül izgalmas a bizonyítékát látni annak, hogy funkcionális pályák nőnek ki a fejlődő agyszövetből, és más szöveteket idegeznek be.”