Őssejtterápia: vissza a távoli jövőbe

Nemrég zajlott le Bostonban a nyolcadik őssejtterápiás és -kutatási világkongresszus, amelynek a nemzetközi partnerség és kommunikáció kialakítása is a témája volt. Magyarországot Seffer István kutató képviselte, vele beszélgetett a Magyar Hírlap munkatársa.

– Az őssejtkutatók a szervezet apró egységéből indulnak ki, míg az úgynevezett holisztikus szemlélet a teljességet veszi alapul. Hol ér össze a kettő?
– Logikus a kérdés, ám az én megközelítésemben éppen a sejtalapú kutatás és gyógyászat képviseli a holisztikát. Nem elkülönült sejtekről, hanem azok rendszeréről van ugyanis szó, és nem mindegy, ennek a rendszernek milyen az anyagcseréje, miféle program szerint működik. S mivel a szervezetben minden egység finom összefüggésben áll az összes többivel, a rendszer épsége a kulcs.

– Elméletük szerint mi okozza tehát a betegségeket?
– Amikor a sejtszisztémából hiányoznak egyes elemek, vagy azok kimerülnek, akkor beszélhetünk az egyensúly megbillenéséről, ami betegséget okoz. Ugyanez a magyarázata egyébként az öregedési folyamatnak is.

– Szélsőséges viszonyulást vált ki az őssejtkutatás, valamint az őssejtekkel való terápia. Egyesek csodaként tekintenek rá, míg mások még a nyilvánvaló eredményeit sem fogadják el. Miért van ez így?
– Általában minden új tudományos irány kivált egyfajta ellenérzést azokból, akik nem szívesen járnak teljesen új utakat. Le kell szögezni, hogy ez a terápia sem csoda, mert maga a természet az. Tény azonban, hogy a sejtek működésének egzakt ismerete, befolyásolása univerzális mechanizmusokhoz ad kulcsot a kezünkbe.

– Hol tart most a világ az őssejtkezelésben?
– Svéd–francia együttműködés kapcsán például a bétasejt-beültetés hatásáról számoltak be a kongresszuson. Ez jelentős előrelépés a cukorbetegség gyógyításában. Hasonlóan biztató eredmények születtek a közelmúltban az érszűkület, a szívbetegségek és a degeneratív ideggyógyászati megbetegedések kezelése terén. Az egyesült államokbeli kutatóműhelyek élen járnak, ám nem hagyhatók figyelmen kívül az angliai és a távol-keleti kutatási és alkalmazási eredmények sem.

– Mit szólnak ehhez a gyógyszergyártók?
– A világ legnagyobb gyártóinak kutatóműhelyei is képviseltették magukat Bostonban. Az egyik gyártó ígérte, hogy két éven belül a kereskedelemben szabadon megvásárolható terápiás embrionális őssejtkészítményt hoz forgalomba.

– Ha össze kellene hasonlítani a hagyományos kezelést az őssejtterápiával, például az egészségnyereség és a ráfordítás szerint, mit mondana?
– Az ilyen terápia a célzott szervnél végleges gyógyulást eredményez. Egyes kutatók kiszámították, hogy csak a szívbetegségek terén évente egymillió betegre vetítve az alkalmazó ország ötvenmilliárd euróhoz juthat. Az összeg egy része a hagyományos, például sebészi és gyógyszeres terápia, valamint az ápolás nélkülözhetőségéből fakadó megtakarítás, a másik része effektív bevétel. Mivel a kezelés rövid és fájdalommentes, sok beteg nyilván hajlandó lenne maga finanszírozni.