Összefüggés mutatható ki a demencia és az alvási apnoé között

A SLEEP Advances folyóiratban október 22-én jelent meg a University of Michigan kutatóinak cikke, amelyben egy több mint 18 ezer személyből álló vizsgálati populáció alapján összefüggést állapítottak meg egy gyakori, de általánosan aluldiagnosztizált alvászavar, az alvási apnoé és a demencia kialakulásának kockázata között – ez az asszociáció nők körében szorosabb volt, mint férfiaknál, írja a MedicalOnline.  

Az obstruktív alvási apnoe olyan krónikus alvászavar, amelyet alvás közbeni megszakadt vagy korlátozott légzés jellemez. Az 50 éves és idősebb felnőttek esetében az ismert obstruktív alvási apnoe (vagy annak tünetei – mivel az emberek gyakran nem is tudják, hogy ilyen problémájuk van) az elkövetkező életévekben összefüggésbe hozható volt a demencia jeleinek vagy diagnózisának nagyobb esélyével. Míg a demenciadiagnózisok közötti általános különbség soha nem emelkedett 5% fölé, az összefüggés statisztikailag szignifikáns maradt még azután is, hogy a kutatók figyelembe vettek a demencia kockázatát befolyásoló számos más tényezőt, például a rasszt és az iskolai végzettséget. Az ismert vagy feltételezett alvási apnoéban szenvedő nők minden korcsoportjában nagyobb valószínűséggel diagnosztizáltak demenciát, mint a férfiaknál, sőt, a demencia diagnózisának aránya az életkor előrehaladtával a férfiak körében csökkent, a nőknél pedig egyre nagyobb lett.

“Eredményeink új betekintést nyújtanak egy kezelhető alvászavarnak a hosszú távú kognitív egészségre gyakorolt szerepébe mind a nők, mind a férfiak esetében” – nyilatkozta a közlemény első szerzője, Tiffany J. Braley.

Az alvási apnoe állapota szerinti demencia-diagnózis nemspecifikus különbségeinek okai a kutatók szerint még nem ismertek. Azonban a kutatók szerint erre a különbségre több lehetséges magyarázat is van. Az egyik ilyen magyarázat, hogy a mérsékelt alvási apnoéban szenvedő nőknél nagyobb lehet a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, és nagyobb valószínűséggel szenvednek álmatlanságban, márpedig mindkettő negatívan befolyásolhatja a kognitív funkciókat. A másik lehetőség, hogy bizonyos életkor után, a menopauza környékén az ösztrogén szintje csökkenni kezd, ami hatással lehet az agyi funkciókra. Ebben az időszakban a nők hajlamosabbak a memóriát, az alvást és a hangulatot érintő olyan változásokra, amelyek kognitív hanyatláshoz vezethetnek, írja a MedicalOnline.