Össztűz alatt a magyar kórházak

Egyre nagyobb présben vergődnek a magyar kórházak, az ütemesen, havi átlagban 3,5 milliárd forinttal növekvő adósságállomány mellett a menedzsmentek a gazdálkodásukat célba vevő, egyre erősödő kormányzati össztűzzel is szembesülnek. Mindemellett a kilátások sem biztatóak, a 2019-es költségvetésből - minden erről szóló kormányzati híradás ellenére - nem jut több az ellátórendszernek, írja a Napi.hu.

Az utóbbi időben egyre hangsúlyosabbá kormányzati megnyilvánulások egyértelműen azt sugallják, nincs szándék arra, hogy több állami pénz kerüljön az egészségügybe. A legutóbbi kormányülésről kiszivárgott álláspont szerint például "a magyar egészségügyi ellátórendszer nincs alulfinanszírozva". Domokos László ÁSZ elnök kifakadása szerint "botrány és anarchia jellemzi a kórházi gazdálkodást". Varga Mihály pedig bejelentette, jövőre a 2018-asnál 101 milliárddal több jut az egészségügynek, sőt a pestisrácok.hu 191 milliárd forintos pluszról ír 2019/2018 viszonylatában, igaz ebben 40 milliárdos infrastruktúra fejlesztés szerepel.

Az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása szempontjából a természetbeni ellátások finanszírozásának változása az érdekes. Ha a 2018-as és a 2019-es költségvetési törvényt vetjük össze, 7 százalékos, a törvény és a módosított előirányzat viszonylatában azonban már csak 4,55 százalékos a többlet. Csakhogy a gyógyító-megelőző ellátások törvényi-törvényi összehasonlításban csak 77,7 milliárddal nőnek, amiből az összevont szakellátásnál felfedezhető a 101 milliárdos plusz. Amely számok viszont az idei módosított előirányzat növekedése miatt már csak 39,455, illetve 23,1 milliárdot tesznek ki.

Ha feltételezzük, hogy a célelőirányzatokat egy az egyben az összevont szakellátásra költik el, akkor a 2018-as és a 2019-es költségvetési törvény viszonylatában a növekedés 63 milliárd forint (891-ről 954 milliárdra), a 2019-es költségvetést a 2018-as módosított előirányzathoz, vagyis az idei tényleges költéshez viszonyítva viszont csak 27 milliárd forint a plusz (927-ről 954 milliárd forintra). Ami vélhetően a béremelés fedezete, az ellátás fejlesztésére tehát már nem jut.

Kétségtelen tény a gyógyszerkassza 25 milliárdos növekedése (igaz, ebből 17-et a gyógyszeripar finanszíroz), a gyógyászati segédeszköz támogatásra pedig 6,7 milliárd forinttal jut több, ám ezek csak az igények természetes növekedéséből adódó többletek, amelyeket nem igazán lehetne megspórolni.