Őszt éreznek a kullancsok

A sorozatosan enyhe telek miatt egyébként országszerte egész évben folyamatosan, nyár elején és ősszel azonban két nagyobb hullámban támadnak a vérszívók. Jelentős számban lepik el a természetet, de a kerteket és a közparkokat is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az általuk terjesztett vírusos betegségek Európában és azon kívül még jó néhány országban jelentős közegészségügyi problémát okoznak.

A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás a legfontosabb központi idegrendszeri flavivírus-fertőzés Európában. A világszervezet tavalyi adatai szerint a vírus közép-európai változatát igazolták már szinte minden európai országban, kivétel Belgium, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Nagy-Britannia.

Magyarországon minden ezredik kullancs fertőzött az agyhártya-, agyvelőgyulladást (encephalitis) okozó vírussal, ám sokkal gyakoribb a Lyme-kórt előidéző baktérium, száz kullancs közül tízben megtalálható Európában. A csípés utáni első órában az állat vért szív ugyan, de a fertőzésveszély ekkor még elenyésző.

A kockázat 4-6 óra után nő meg ugrásszerűen: ha a kullancs fertőzött, a nyálmirigyeiben lévő kórokozók már megindulnak, és az állat fertőzővé lett nyálával a szúrcsatornáján keresztül az áldozat érrendszerbe jutnak.

Az encephalitis ellen van hatékony védőoltás, ez három menetből áll. Az első oltást egy-három hónapon belül kell követnie a másodiknak. A harmadikat egy évvel a második után szükséges beadni. Az oltás három évig nyújt védelmet.

A Lyme-kór megelőzésére ma még nincs hatékony védőoltás, de gyógyítható, ám a gyógyulás esetenként egy-két évet is igényel. Akit ez a baktérium fertőz meg, fáradékonyságot, mozgáslassulást, ízületi és izomfájdalmat, idegrendszeri panaszokat, fejfájást, ingerültséget, memóriazavarokat érez. A fertőzést vérvétellel lehet kimutatni.