Ötkarikás testek

Az egyes sportágak, így a különböző olimpiai versenyszámok is eltérő, csak rájuk jellemző élettani változásokat is okoznak.

A testtömeg mintegy tizedét kitevő csontváz mérnöki szempontból is egyedülálló struktúrának tekinthető. 208 tagjának pontos illeszkedése nélkülözhetetlen mozgásformáink megvalósításához. Csontjaink a szerkezeti anyagok sorában is előkelő helyet foglalnak el: nyomásállóbbak a gránitnál, húzószilárdságuk pedig még az acélét is felülmúlja. Nemegyszer adódik olyan helyzet, hogy az ágyékcsigolyáknak több mint egytonnás terhelést kell kibírniuk, és sikerrel veszik az akadályokat!

A rendkívüli olimpiai sikerek nem csak a kitűnően működő mozgási- és keringési szervrendszerünknek köszönhetők. A rövidtávfutók izmaiban különösen sok glikogén raktározódik. Robbanásszerű erőkifejtések alkalmával ebből az összetett szénhidrátból nyerik az energiát. Egy-egy kemény futóedzés hatására a sportolókban megnő a mellékvesék állománya, így több adrenalin termelődik. Ez elengedhetetlen a rendkívül gyors mozdulatok végrehajtásához. Az intenzív mozgás rendkívül sok oxigént igényel. Ezt a futók óriási, az edzetlen emberekénél 80 százalékkal nagyobb tüdőtérfogattal biztosítják.

A focimeccsek 90 perce villámgyors reakciókat, összpontosítást, fergeteges sprinteket és kitartó kocogásokat egyaránt igényel a labdarúgóktól. A folyamatos stressz hatására a játék ideje alatt jelentősen, akár 40 százalékkal is megemelkedhet vérükben a sejteket károsító agresszív részecskék, az úgynevezett szabad gyökök mennyisége. A sokoldalú edzési program kiváltképp a szívet erősíti: a szívizomrostok mérete növekszik, összehúzódásaik során több vér kerül az érpályába. A focisták pulzusa a folyton változó körülmények miatt a normálisnál négyszer gyorsabban képes frekvenciát váltani. Mindezek következtében szívük a normálisnál lassabban ver.

A profi labdarúgók rendelkeznek a legtömörebb csontokkal: minél intenzívebb terhelésnek vannak kitéve, annál több kalciumot építenek be testükbe. A csonttörések kockázata csökken. A másfél óráig tartó megmérettetések alatt a vesék vérellátása romlik, kevesebb vizelet képződik, ami a káros anyagcseretermékek a kreatinin felszaporodásához vezet.

Az úszás az egész testet megmozgatja, erősíti az izmokat, az ízületeket viszont kíméli. A csúcsteljesítményre törő úszók szervezetének folyamatosan védekezniük kell a lehűlés ellen, amely az olykor több órán keresztül is zajló edzések alatt közvetlen veszélyt jelent számukra a hőelvonó hatású vízben. A vízzel történő folyamatos érintkezés miatt az élsportolóúszók bőre könnyen kiszáradhat. Ennek megakadályozására a szokásosnál kétszer több, mintegy 4 liter váladékot termel. A medencék vizében található, különböző klórsók emellett folyamatosan irritálják a szemet és a tüdőt, olykor betegségeket is okozhatnak.

A versenyszerűen sportolók vázrendszere huzamosabb idő után elveszti szilárdságát és tömöttségét, ami megnöveli a csonttörések valószínűségét. Az úszók intenzív izommunkáját leginkább a mellékvesékből fokozottan ürülő kortizol nevű hormon segíti elő, melynek vérnyomásemelő és vércukorszint-szabályozó hatása is van.