Otthoni szakápolás és hospice az alapellátásban

Az új alapellátási törvény részeként az otthoni szakápolást, illetve az otthoni hospice-ellátást az alapellátáshoz sorolják. Megkérdeztük a szakma képviselőit, mi a véleményük erről; milyen előnyöket és veszélyeket látnak az egyelőre még homályos jövőképben - írta a praxismenedzsment cikke nyomán a medicalonline.

A 2015-ben született törvény egyik végrehajtási rendelete szól majd arról, hogy miként valósulhat meg az otthoni szakápolás és a hospice az alapellátásban. A részletekről azonban még nagyon keveset tudni. Annyi biztosnak látszik, hogy az otthoni hospice palliatív ellátást a jövőben a háziorvosok saját jog- és hatáskörükben rendelhetik el betegeiknek – tájékoztatott dr. Benyó Gábor, a Hospice Palliatív Szakmai Kollégium elnöke.

A Magyar Hospice-Palliatív Egyesületen belül, valamint az EMMI által szervezett közigazgatási egyeztetés során egyhangú vélemény volt, hogy a háziorvos önálló elrendelési joga bővítheti az ellátásra szorulók körét, tehát jó irányú a változtatás – tájékoztatott Benyó Gábor. A háziorvosok közvetlen kapcsolatban vannak pácienseikkel, ismerik otthoni környezetüket, tudják, mi történik a beteggel, miután kilép az onkológiai ellátóhely ajtaján. Ezért adott esetben még az is előfordulhat, hogy jobban meg tudják ítélni, páciensüknek szüksége van-e otthoni szakápolásra, mint az onkológus, aki csak a rendelésen vagy a kórházi bennfekvés idejére látja a beteget, és ezer más dologra is oda kell figyelnie.

Magyarország nem felel meg a WHO és az Európai Unió által ajánlott ellátórendszer felépítésének. A világszervezet által megállapított betegszámhoz képest nálunk kb. dupla annyi páciensről gondoskodik egy szakember.

Tóthné Bucsek Ildikó, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) közösségi, foglalkozás-egészségügyi, otthoni és hospice szakápolási tagozatának vezetője elmondta, hogy a jogszabályalkotók a kistelepüléseken élők ellátásának javítása érdekében területi pótlék fizetésével segítik a szolgáltatókat. A jelenlegi szabályozás ugyanakkor csak abban az esetben teszi lehetővé a területi pótlék elszámolását, ha a településre csak egy szolgáltatónak van szerződése.

Majerné Horváth Anita szerint az új alapellátási törvény alapján még nem látható az otthonápolás pontos helye és szerepe. Ez azt jelzi, hogy a készülő előterjesztésekben az egészségpolitika még mindig nem kezeli prioritásként ezt a szektort. A MOHE elnöke szeretné tudni pl., hogy a tervezett új rendszer mennyiben kíván alapozni a 20 éves múltra visszatekintő, hatékonyan működő otthoni szakápolás rendszerére.

Egyaránt aggasztónak találja Majerné Horváth Anita és Tóthné Bucsek Ildikó is azt a tendenciát, mely szerint néhány szakmát, köztük a gyógytornászt is a háziorvosi praxis szerves tagjaként kezelik, pedig ezekre a kiemelt feladatokra az otthoni szakápolás teljes rendszere megfelelő megoldást kínál. Azzal az elképzeléssel egyetértenek, hogy a problémát területi szinten kell kezelni, előtérbe helyezve az esélyegyenlőséget.

Kézenfekvő lenne a meglévő, kiépített otthonápolási rendszert fejleszteni, ahelyett, hogy szétdarabolva a feladatköröket, új dolgot hozzanak létre – mondják. Szinte minden fejlett európai országban korszerű, a betegek szükségleteihez igazodó otthoni szakápolási szolgálatok működnek, költséghatékonyan. Nálunk is jól mobilizálható, főleg vállalkozókból álló, magasan kvalifikált szakembercsapat vár arra, hogy többletforrás bevonásával, kibővített kompetenciával, színvonalas, minőségi munkát végezhessen – nyilatkozta Majerné Horváth Anita –, amit hosszú távon csak a finanszírozás és a kapacitások bővítésével lehet megvalósítani.

Tóthné Bucsek Ildikó vélekedése szerint az otthoni szakápolási rendszerben mindenekelőtt arra volna szükség, hogy a jelenlegi kapacitást duplájára emeljék. Bár szerinte a kórházi várólisták megszüntetésére történtek intézkedések, a beteg otthonában zajló ellátás kimaradt a fejlesztésből, pedig ez a terület még további, a társadalombiztosítás szempontjából költséghatékony lehetőségeket rejt magában. A teljes cikk itt