Óvatosan az antibiotikummal!

Magyarország e tekintetben világelső, szólnak a statisztikák. A laikusok számára aggasztó ez az adat, főleg, ha a kórházi kezelésre szoruló hozzátartozóik kerülnek a fertőzöttek közé. Zalában, 140 szakember részvétele mellett 19. alkalommal tekintették át tanácskozás keretében az e fertőzések elleni küzdelem állását, a helyes és szakszerű antibiotikumos kezelés időszerű kérdéseit – írja a zaol.hu portálja.

A kórházi fertőzések okozója biológiai hordozó (baktérium, vírus, gomba, spóra), amelyek ellen antibiotikumokkal veszik fel a harcot. (Csakhogy Európában évente így is 25 ezer ember hal meg olyan fertőzések következtében, amelyek nem kezelhetők a jelenleg forgalomban lévő antibiotikumokkal, sőt, éppen azok túlzott használata miatt alakulnak ki.) Kockázati tényező a betegek legyengült immunrendszere, a kórház mikroflórája, melyben a kórokozók állandóan jelen vannak. A kórházak higiénés körülményei sem mindenütt kielégítők, s a kezelések, műtétek, a modern diagnosztikai készülékek is kedveznek a különféle fertőzések kialakulásának.

Kevesebben tudják, mekkora szakmai küzdelem kíséri a jelenség lehetséges visszaszorítását. Ebbe tartozik dr. Ribiczey Pál, a Zala Megyei Kórház főorvosának és munkatársainak tevékenysége. Az itteni fertőző osztályon sok éve létrehozták már az infektológiai kontroll teamet, mely a többi osztályt is segíti az egyre ellenálló baktériumfertőzések minimalizálásában. Miért reagálnak egyre kevésbé a fertőzések az ellenük indított hadjáratra? Lehet-e hatékonyabb a védekezés? Mindezekről a kérdésekről is szó volt azon a minapi tanácskozáson, ahol az érintett orvosszakmák képviselői vettek részt.

Átvettük az összes olyan problémát, amely a kórházi infekció szaporodásával, annak leállításával, a megelőzéssel, a kezeléssel kapcsolatos - nyilatkozta a konferencia végeztével lapunknak dr. Ribiczey Pál főorvos. A tavalyi statisztikát is bemutattuk, amelynek egyik fontos adata, hogy növekszik a multirezisztens kórokozók aránya; ez azt jelenti, hogy ellenállnak a célzott kezelésnek is – tette hozzá a főorvos, aki elmondta azt is, hogy a protokoll előírja a csípőprotézis műtét előtt a góckutatást, de mára úgy tűnik, ez nem is szükséges. Rengeteg gondot okoz a betegeknek például a fogak kihúzása, ha ott gyulladásra gyanakodnak.

Arra a kérdésre, hogy a fejlemények hogyan kerülhetnek át a gyakorlatba dr. Schneider Ferenc, a Magyar Infektológiai Társaság elnöke, a szombathelyi Markusovszky kórház infektológiai osztályának munkatársa úgy reagált: Minden szakmai protokollnak, azaz gyógyítási-kezelési ajánlásnak három év a lejárati ideje, azután felülvizsgálják, s a tudományos eredmények folytán általában van is változás – fűzte hozzá a szakember, aki a szóban forgó konferencián a hepatitis C vírus új kezelésének hazai tapasztalatairól beszélt.

A Zala Megyei Kórház előadói megerősítették, az egészségügyi fertőzések legalább 30-50 százalékban megelőzhetőek lennének hatékony infekciókontroll alkalmazásával, ami azt jelenti, hogy valamennyi kórházban képzett infektológust kellene alkalmazni. Erről szólt dr. Prinz Gyula, a budapesti Szent László Kórház infektológusa.

Természetesen dr. Farkas Tamás előadása kulcsfontosságú volt, hiszen a megyei infektológiai osztály vezetője a frontvonalból számolt be. Kiderült, a világ zsugorodása is kedvez a baktériumterjedésnek: az ennivalóval jönnek-mennek a Földön, mondta a főorvos. (Tudták, hogy Kínában eleve antibiotikummal locsolják a tenger gyümölcseit?) A főorvos veszélyt lát a túlgyógyítottságban, megjegyezve: Svédországban nem azért használják a korábban jól bevált penicillint, mert ez kapják segélycsomagban. Kitért arra is, hogy a nők az egészségügyi betétek és tamponok áldozatai is lehetnek. Ma már Európa számos országában rendeznek "antibiotikum napokat" a lakosság számára, ahol értesülhetnek a túlzott gyógyítás hátulütőiről – többek között ez is elhangzott a konferencián.

Dr. Bretus Angelika az intenzív osztály idevágó tapasztalatairól számolt be, kiemelve, kezeltjeik többsége műtét után kerül hozzájuk, amikor az antibiotikumos megelőző és követő kezelés szükségszerű. Csitos Józsefné, az infektológiai osztály főnővére a sebkezelésekről és sebfertőzésekről beszélt, jelezve, a tökéletes bemosakodás, a műtő megfelelő levegője, hőfoka csökkentheti a fertőzést. Az infektológiai kontroll team figyeli a kézmosásokat is, melyre sok évtizeddel Semmelweis felfeledzése után sem lehet elégszer felhívni a figyelmet.

Az előadásokból kiderült, az MRSA néven ismert bakteriális kórokozó egyértelműen a túlzott antibiotikum-alkalmazás következtében lép fel, ezért a tanácskozás egyik legfontosabb üzenete, hogy óvatosabban alkalmazzák az antibiotikumokat, akár már a háziorvosi rendszerben is. Nem kell mindent nagyágyúval kezelni, talán az orvoshoz forduló beteg maga is figyelhet erre. Azonban - mint azt a sebészek referátumai megerősítették - transzplantációk, műtétek, kemoterápia esetén elengedhetetlen e szerek használata.