A bőrgyógyász onkológus szerint ma már nincs olyan, hogy egészséges napozás.
„Sokan nem hajlandók tudomásul venni, hogy másként kell viselkedni a napon, mint húsz évvel ezelőtt – mondta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem bőrgyógyász onkológusa a Vasárnapi Híreknek. – Bőrünk nem egy védőpajzs, hanem élő szerv, amire vigyázni kell. A többség ezt azért nem veszi komolyan, mert a hatások csak évek, akár tíz-húsz év múlva jelentkeznek. A napozást egészségkárosító hatása és kockázata szempontjából leginkább a dohányzáshoz tudnám hasonlítani. Leégéskor a bőr kipirosodik és hólyagok keletkeznek, később pedig szeplők, barna, sötét foltok maradnak rajta. A legveszélyesebb az, ha valaki sokszor leég, ezzel értágulatok és ráncok keletkeznek és bőrdaganatok alakulhatnak ki" - idézte a cikket a vg.hu.
„Van egy nagyon jó mozaikszó, ami a gyanús anyajegyeket segít felfedezni – mondta Ferenczy József plasztikai sebész. – Ez a SANSZ: vagyis a sötét, aszimmetrikus, nagy – 5-6 miliméternél nagyobb –, szabálytalan a színe, vagyis sötét és világos területek is látszanak benne, akkor érdemes figyelni, hogy változik-e, és jó, ha évente orvos is látja. Közkeletű, de hibás vélekedés, hogy az anyajegyeket veszélyes eltávolítani. Az első beavatkozáson nagyon sok múlik, a szakszerűtlenül elvégzett műtét valóban okozhat gondot, és ha valaki túl későn kerül orvoshoz, nagyobb a beavatkozás kockázata is. Ha azonban időben és megfelelően történik a műtét, a bőrdaganat az egyik legjobban gyógyítható megbetegedés, és mivel szabad szemmel is látszik, odafigyeléssel ezt lenne a legkönnyebb megelőzni."