Pályára állt az első gyár a világűrben

Egyáltalán miért van ilyesmire szükség? Mert sok gyógyszert csak mikrogravitációs környezetben lehet előállítani. A Varda gyára azonban ennél is többet tud, írja a raketa.hu. 

Hivatalosan is elindult az űrgyárak kora a Varda első, gyár-műholdjával, amit a héten juttattak az űrbe egy Falcon 9 fedélzetén, és mostanra pályára is állt. A körülbelül egy jógalabda méretű gyár valamivel több mint egy hónapig kering majd a Föld körül 1000 km feletti magasságban, majd egy hajtómű segítségével lelassul, és megkezdi zuhanását a Földre.

A gyárat jelenleg gyógyszeripari célokra használják, de a minden bizonnyal következő, hasonló eszközök már számtalan más, a földi körülmények közt egyébként nehezen előállítható dolog gyártására lesznek alkalmasak. Bónuszként a március 25-én a Földre visszatérő műhold hiperszonikus “tesztjármű” is az amerikai hadsereg számára.

A mikrogravitációs környezet azonban nem csak a kutatásnak kedvez, de a gyártásnak is: ilyen környezetben ugyanis más módon elképzelhetetlen precizitás mellett lehet előállítani a gyógyszerek kristályosított formáját – fontos tudni azonban, hogy ebben az esetben nem a kész gyógyszerről van szó, tehát mondjuk egy tablettáról, hanem annak a lényegéről: a tablettában található hatóanyagról.

Ezek a hatóanyagok, a gyógyszer úgynevezett aktív összetevői pedig elképesztően drágák lehetnek kilogrammonkénti áron. A perspektíva kedvéért, hogy mekkora üzletről is beszélünk: a leukémia immunterápiás gyógyszere, a Blincyto, kilogrammonként 114,3 milliárd dollárba kerül. A Pfizer COVID-19 vakcinájának középpontjában álló mRNS-ből pedig összesen 7,6 kg kell minden oltáshoz, amit a Pfizer eddig készített – és ez eddig 75 milliárd dollárt hozott a Pfizernek.

Magyarán egy ilyen gyár előnyös a kutatás-fejlesztés számára, miközben elképesztően drága anyagokat lehet hihetetlen precizitás mellett, tökéletesen steril környezetben előállítani – mindez olyasmi, ami földi viszonyok között nem jöhet szóba. 

További részletek a raketa.hu cikkében.