Papírstratégia a demenseknek

Sem határidők, sem források nincsenek a demenciával élők gondozásának javítására született kormánytervben.

Még márciusban jelentette be Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára az M1-en, hogy hozzáláttak az akcióterv szövegezéséhez, de csak most, Ungár Péter LMP-s képviselő írásbeli kérdésére derült ki, hogy már el is készült egy 24 oldalas anyag. Az időközben családügyi miniszterré előlépett Novák Katalin nevében Zsigó Róbert államtitkár felelt a politikus érdeklődésére, hogy Magyarország miért nem készítette még el az ország nemzeti demenciastratégiáját, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még 2015-ben népbetegséggé nyilvánította a demenciát, és saját programok összeállítására szólította fel az államokat - írta a nepszava.hu.

Nagy csodát ne várjon senki a magyar akcióterv elolvasása után, mert az felrajzol ugyan egy reális, nem szépített helyzetet az egészségügyi és szociális ellátórendszer felkészületlenségéről, a demens hozzátartozót ápoló családok kiszolgáltatottságáról, de sem határidőt, sem elérendő, számszerűsíthető célokat nem rögzít, amit majd számon lehetne kérni a kormányon - írták.

Ezt hangsúlyozta a Népszavának Talyigás Katalin idősekkel foglalkozó szociológus is a terv megismerése után. Ungár Péter is mérsékelt lelkesedéssel fogadta a dokumentumot a Facebook oldalán, mondván: „az akcióterv jó dolog és előrelépés, de pontosan tudjuk, hogy az otthonápolási díj emelése a demenciával elő embereket ápolók esetében, a szociális szektorban dolgozók bérhelyzetének rendezése, az állami férőhelyek számának növelése nélkül csak üres szóhalmaz marad.”

Azt rögzíti az anyag, hogy a demens betegek kezelését végző háziorvosok, neurológusok, pszichiáterek és gerontológusok túl kevesen vannak, s a jelenlegi intézményrendszer nem képes kielégíteni az ellátási igényeket. A feladatok között megemlíti, hogy orvosszakmai irányelveket kell kidolgozni a betegség megállapítására és kezelésére, a 65 év feletti lakosság körében pedig rendszeres szűréseket kell bevezetni. Az azonban nem derül ki, hogy ezt kinek és milyen gyakran kellene elvégezni.

A demenseket gondozó idősotthonok majd szakmai ajánlást kapnak, és külön továbbképzéseket szerveznek az idősekkel foglalkozó háziorvosoknak, ápolóknak és szociális szakembereknek – hangzik az ígéret. Továbbiak a cikkben