• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Parkinson-kór: Új diagnosztikai szabályozás

Lapszemle 2019.04.12 Forrás: hirado.hu
Parkinson-kór: Új diagnosztikai szabályozás

Akár húsz évvel hamarabb is megjelenhetnek a Parkinson-kór első tünetei, ezért kell orvoshoz fordulni.

A Parkinson-kórral kapcsolatban ma már egyre többet halljuk azt a kifejezést, hogy Parkinson-komplex, ami azt jelenti, hogy a korábban mozgászavarnak tartott betegségben nagyon sok olyan tünet jelent meg, amely nem a mozgást érinti – fogalmazott Takács Annamária, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa, ideggyógyász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Ezeket a tüneteket nem motoros tüneteknek nevezik az orvostudományban, jelentőségük, hogy a beteg életminőségét sokkal jobban befolyásolják negatív értelemben, mint például a lelassult mozgás. Kiemelte, a nem motoros tünetek akár 10–20 évvel korábban is megjelenhetnek az embereknél - idézte a hirado.hu.

Az egyik ilyen tünet a szagok érzékelésének a csökkenése és a székrekedésre való hajlam. De ide tartoznak a különböző alvási problémák is, itt példának említette, ha valaki túlságosan rúgkapál álmában, vagy felsikít az éjszaka folyamán. Gyakori tünet még a depressziós hangulatzavar és a pánikroham is – sorolta a főorvos.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy egy új szabály értelmében addig, ameddig csak ezek a nem motoros panaszok jelentkeznek, nem állíthatnak fel diagnózist. A diagnosztikai szabály ugyanis kimondja, ameddig nem jelentkezik motoros tünet (mozgásprobléma), addig nem garantált, hogy a panaszok Parkinson-kór kialakulásához vezetnek. 

Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy ezzel ne kellene orvoshoz fordulni. Hozzátette, ha az emberek már a megelőző tünetekkel szakemberhez fordulnának, óriási előrelépést jelentene a kezelésükben. Takács Annamária arról is beszélt, hogy tévedés azt hinni, hogy a Parkinson-kór csak a remegéssel vonható össze. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a betegek egyharmada sohasem remeg, de jelentősen lelassul a mozgásuk vagy például ügyetlenebbé válik az egyik kezük. Nem tudnak például keverni, tojást felverni, nem sikerülnek hajmosás közben a ritmikus, körkörös mozdulatok, vagy fogmosásnál át kell térniük a másik kéz használatára – sorolta.

A Parkinson-kór kezelésére már több mint 30 éve folynak a műtéti próbálkozások – közölte Erőss Loránd, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet idegsebésze. Emlékeztetett, 1952-ben egy José Delgado nevű idegsebész implantált először elektródákat az agyba valamilyen pszichiátriai kórkép kezelésére. Ezt aztán a soron következő kutatók és orvosok továbbfejlesztették, és 1987-ben kezdődött meg a Parkinson-kór kezelése elektromos stimulációval.  A műtét során magas frekvenciás stimulációt alkalmaznak az agy idegrendszerében. Egy célzó készülék segítségével elektródát ültetnek be az agymagba, így a beteg érintett testrészeinek a túlműködését csökkentik és egyensúlyba hozzák. Ezt az elektródát egy neuropacemakerrel kötik össze, amely folyamatosan szabályozza a helyes működést.

Legolvasottabb cikkeink