Parlament: a kórházi étkezéstől az innovációkig

A kórházi étkeztetésről, a védőnői hálózatról és az innováció segítéséről is szó volt az Országgyűlés keddi ülésén - írja a medicalonline.hu.

LMP: minőségi közétkeztetést és kórházi étkeztetést kell biztosítani

Csárdi Antal (LMP) felidézte, hogy sajtóhírek szerint a Szent János Kórház gasztroenterológiai osztályán penészes kenyeret és romlott felvágottat adtak egy betegnek. Elmondta, az állam az alapellátást nem ajándékba adja, az jár, annak a költségét megfizették az állampolgárok az adókon, a járulékokon keresztül. Az állam kötelező feladata a minőségi közétkeztetés és kórházi étkeztetés biztosítása. Szerinte a 2024-es költségvetésből nem látszik, hogy a kormány tervezne bármilyen változást a kórházi étkeztetés területén. Közölte, az önkormányzatok gyermekétkeztetésre alig 4 százalékkal több forrást kapnak, miközben két év alatt 70 százalék feletti volt az élelmiszerinfláció.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormánynak fontos, hogy aki kórházban, iskolában tartózkodik, minél jobb körülmények között legyen. Ezért újítottak fel az elmúlt években a kórházakat, rendelőintézeteket, és minden évben voltak pályázatok az önkormányzatoknak konyhafelújításra, tette hozzá, jelezve, fontos a kormánynak az egészséges iskolai étkeztetés, és ma tíz gyerekből nyolc ingyenesen étkezik az iskolában. Beszámolt arról, hogy a kormányzásuk elején 31 milliárd forint jutott a közétkeztetésre, míg idén 102 milliárd. Szólt arról is, hogy tíz év alatt az egészségügyre fordított források 1198 milliárd forintról 2800 milliárd forintra nőttek; azért adnak több forrást, hogy a tisztességes étkezést meg tudják oldani a kórházak.   

DK: elveszíti lényegét a védőnői hálózat

Komáromi Zoltán (DK) közölte: ma van a védőnők napja, és a védőnők nagyon sok segítséget adnak a szülőknek, sok mindenre megtanítják a fiatal szülőket, amit máshonnan nem lehet megtanulni. A magyar védőnői hálózat méltó arra, hogy bekerüljön a hungarikumok közé, hiszen ennek köszönhetően már születésük előtt figyelnek a gyermekekre, és később is sokáig segítik őket. Kiemelte: egy védőnő egyszerre több funkciót tölt be, és nemcsak a családoknak, hanem az orvosoknak is nagy segítséget jelent, nélkülözhetetlen része az egészségügyi rendszernek. Az orvosok számának csökkenésével a védőnők jelentősége tovább nő. Azonban, folytatta, a kormány átalakítja ezt a rendszert, ezzel pedig elveszíti a lényegét a hálózat, megszűnik a közvetlen kapcsolat az emberekkel.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára úgy válaszolt, hogy valóban oda kell figyelni a védőnőkre, meg kell köszönni nekik a munkájukat, azt, hogy minden megszületett magyar gyermek mellett ott vannak. Úgy vélte, ha tavaly a baloldal alakított volna kormányt, a védőnői hálózatot leépítette volna, és "nem lenne ma mit ünnepelni". Amikor pedig Gyurcsány Ferenc volt kormányon, vizitdíjat szedtek az emberektől. Azt mondta: nem igaz, hogy kevesebb orvos lenne Magyarországon, az elmúlt időben nem csökkent, hanem nőtt a Magyarországon dolgozó orvosok száma. Július 1-jétől a védőnői szolgálat is igazodik a változásokhoz: a kapcsolatuk megmarad a helyi közösséggel, de a szakmai irányítás a vármegyei irányító kórházhoz kerül, amely segít abban, hogy minden szakmai segítséget megkapjanak a védőnők, hangsúlyozta. Hozzátette: a változással megerősödik a védőnői szolgálat.

Elfogadta a parlament a Neumann János Programot

Megszavazta a parlament Magyarország új innovációs stratégiáját, a Neumann János Programot (NJP), amelynek fókuszában az egyetemek, valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll, közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM).

A közlemény szerint a minisztérium stratégiai intézkedéscsomagjának középpontjába a tudás alapú gazdaság megerősítése került a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül.    Mint írják, az elmúlt években megújult és megerősödött a magyar felsőoktatási, kutatási és innovációs élet, és mindezt jelentős forrásbővülés követte. A Neumann János Program kilenc pontban határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a magyarországi gazdaság erősödéséhez, és lehetővé teszik a tudásalapú, magas hozzáadott értéket termelő gazdaság innovációs pilléreinek kialakítását.

"A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat, és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket. Emellett kiszámítható életpályát biztosítunk a magyar kutatók számára, kedvezményt adunk a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzük az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Segítjük továbbá a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását. Az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzuk a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztjük az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére", idézi a közlemény Hankó Balázs, a KIM innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárának parlamenti zárszavát.

Mint Hankó Balázs hozzátette, a Neumann János Program elfogadása szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen ezen a napon ünnepeljük a magyar feltalálók napját, 2009 óta ezen a napon tisztelgünk a legnagyobb magyar feltalálók előtt. "A stratégia célja, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, azt a támogató környezetet, ahonnan elindulhatnak korunk Neumann Jánosai".

A törvénycsomag részeként az ELKH kezdeményezésére a kutatóintézet-hálózat szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat néven folytatja munkáját. Az átnevezés célja, hogy a magyarországi és a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében egyaránt a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat, hozzájárulva ezzel Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren.  

Mint arra a közlemény kitér, a tudomány- és innovációpolitika missziója, hogy az innovatív technológiai és társadalompolitikai megoldásokkal megkönnyítsék az életet a magyar emberek számára, és magas hozzáadott értékű munkahelyeket hozzanak létre. Az innovációban történő előrelépés képes hozzájárulni a magyarországi hozzáadott érték növeléséhez, amely kiemelt gazdaságpolitikai cél. A kormány a Neumann János Program révén célul tűzi ki, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé, világszinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön.

*

Határozatot hozott a parlament a többi közt arról is, hogy további adatok is gyűjthetők a Nemzeti Humán Reprodukciós Regiszterben, így a regiszter a jövőben nem csak azt mutatná, hogy az elindított humánreprodukciós kezelésekből hány gyermek született. Általa nyomon lehet majd követni a gyermekek betegségeit, veleszületett rendellenességeit is.